2026

Július 11.

Orbán Viktor utolsó bosszúja 

- az EU "segítségével"

Levelet kapott két illetékes minisztérium, két parlamenti bizottság és az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala egy kárpótlási jegy-tulajdonostól abban az immár húsz éve tartó mulasztásos törvénysértésben, amelyért a mindenkor kormányok a felelősek. (Lásd az előző bejegyzést)

A Gyurcsány-, Bajnai és az Orbán kormányok tisztségviselői ugyanazzal a laza kézmozdulattal söpörték szőnyeg alá az 1991-es Kárpótlási törvény végrehajtását.

Minderről már több mint tíz éve rögzítem e honlapon a kárpótlási jegy-tulajdonosok megszólalásait és az éppen regnáló gazdasági- pénzügyi és vagyongazdálkodási minisztereknek írott állampolgári leveleket.

Orbán Viktor utolsó bosszúja 2024. decemberében és 2025 januárjában sújtott le a kárpótoltakra, amikor Nagy Márton utasította a kárpótlási jegyek tőzsdéről történő eltávolítására. Tette mindezt egy több, mint tíz évvel korábban született EU-rendelet végrehajtására. Egy évtized állt rendelkezésre a kormánynak - valamint a Magyar Nemzeti Banknak - az EU rendeletének végrehajtására. Az MNB-t a Jegybanktörvény kötelezte az EU rendelet végrehajtására. E tíz év nem volt elegendő a Matolcsi vezette központi banknak, hogy egy olyan megoldásra tegyen javaslatot, amely megfelel az EU rendeletének és figyelembe veszi a kárpótoltak ügyének méltányos rendezését. Ez nem történt meg. Az illetékesek egy évtizeden át hallgattak, majd a kibocsátó Magyar Állam érdekeinek egyoldalú képviseletével törölték a kárpótlási jegyet a Budapesti Értéktőzsdéről.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az 1992 óta a tőzsdén tartott értékpapírok vásárlóinak nyakán maradtak azok a papírok, amelyeket addig értékpapírszámlán tartottak. Ezek lehetnek saját jogon az államtól kapott, vagy örökölt kárpótlási jegyek, illetve lehetnek olyan befektetők jegyei amelyeket e kárpótoltak adtak el a tőzsdén befektetőknek. Mivel 2006 óta az Állam nem biztosít felhasználási lehetőséget a jegy-tulajdonosoknak – noha a Kárpótlási törvény erre kötelezi -, e befektetők az állam helyett biztosították az egyetlen lehetőséget a kárpótlási jegyek pénzre váltására.

Rajtuk állt bosszút Orbán Viktor.

Zelei Béla

július 9.

Levelek a minisztériumoknak

(megjelent Facebook "Kárpótlási Jegy Tulajdonosok csoportja"-ban)

Kedves Csoport tagok!

Írtam Pénzügyminisztériumnak, Igazságügyi Minisztériumnak az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának és az Alapvető Jogok Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban.

Részletesebb választ az Igazságügyi Minisztérium írt. Pénzügyminisztérium hárít.

Először feltöltöm amit én írtam:

A Gazdasági Bizottság válasza:

Az Igazságügyi Minisztérium válasza:

A Pénzügyminisztérium válasza:

Nézzük meg pontosan, miért hibás a Pénzügyminisztérium érvelése, és miért van nekünk igazunk:

1. Mire vonatkozik a 6 hónapos határidő a valóságban?A kárpótlási törvényekben a 30 napos és 6 hónapos határidők kizárólag arra vonatkoztak, hogy a rendszerváltás után a károsultak meddig nyújthatták be az igényüket a Kárrendezési Hivatalhoz, hogy kárpótlási jegyet kapjanak.

Mi ezt a határidőt sikeresen betartottuk, hiszen az állam elismerte az igényt, és ki is bocsátotta a kárpótlási jegyeket.

A törvény nem szabott 6 hónapos határidőt a már kézben lévő jegyek kötelező elköltésére.

2. A legfontosabb ellenérv: Az elévülés hiánya

Mint ahogy azt az Igazságügyi Minisztérium a saját levelének 2. oldalán írásban is elismerte, a kárpótlási jegy egy olyan speciális állami értékpapír, "amelynek lejárati ideje, esedékessége és elévülése sincsen".
Ha valaminek nincs elévülési ideje, akkor az állam harminc év után sem mondhatja azt, hogy "lejárt az idő", és emiatt a papír már semmit sem ér.

3. Az állam okozta a csapdát

A Pénzügyminisztérium azzal érvel, hogy volt idő elkölteni a jegyeket. A valóságban azonban az állam fokozatosan, egyoldalúan zárta el a lehetőségeket:

Megszüntették a földárveréseket.

Nem biztosítottak elegendő állami részvényt a cseréhez.

Végül 2025 januárjában a tőzsdéről is kivezették a papírokat, teljesen ellehetetlenítve a használatukat.

Miért fontos ez a Facebook-csoport számára?

Egy csoportos per alapja pontosan ez az ellentmondás lenne: az állam kiadott egy elévülhetetlen értékpapírt (ezt az Igazságügyi Minisztérium elismerte), majd a Pénzügyminisztérium különböző határidőkre hivatkozva egyszerűen nem hajlandó kifizetni a mögötte álló tartozást, és kivezette a tőzsdéről. Ez jogilag kártalanítás nélküli vagyonelkobzásnak minősül, amit sem a hazai Alaptörvény, sem az Európai Unió joga nem enged meg.

Takács János

június 30.

Kuláküldözés – emléknap

Életünket és vérünket, de zabot nem!

Varga László (KDNP) országgyűlési képviselő javaslatát - a megemlékezés napjára; a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák szenvedéseiről -, 2012. március 6-án vitatták meg az Országgyűlésben és június 29-ét emléknappá nyilvánították.

A vita során a frakciók többsége azt az álláspontot képviselte, hogy az emléknappal egy szimbolikus elégtételt adnak a kuláküldözések áldozatainak és leszármazottaiknak. A Jobbik viszont felvetette, hogy anyagi kárpótlás is megilletné ezeket a károsultakat is.

Figyeljünk fel a dátumra: 2012! Ekkor már hat éve "szüneteltette" a kormány a Kárpótlási törvény végrehajtását, hat éve nem jutottak kárpótlási jegyeik ellenértékéhez a jegy-tulajdonosok.

Tegnap, az emléknapi beszédek során a szimbolikus főhajtás megtörtént. Ezt az alkalmat egy megemlékező sem használta fel arra, hogy megállapítsa: nem pusztán "életünket és vérünket", hanem "zabot" is hajlandók adni, azaz a húsz éve mulasztásos törvénysértésben lévő kormányok hibáját reparálják, adósságát törleszteni fogják.

Az emléknap vitájáról szóló jegyzőkönyvet a honlap Tőrvénytárából tölthetitek le.

Június 9.

A miniszterelnöki felelősségről

Gyurcsány 12 – Bajnai 6 – Orbán 82 százalék

A kárpótlási jegyek általános, bárki által igénybe vehető felhasználására utoljára 2006. decemberében volt lehetőség, noha az 1991-es XXV. törvény 

(8. § (1) * Az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható.)

2007. januárjától Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, még 834 napig (11,8%). Őt követte 410 napig (5,8%) Bajnai Gordon, majd Orbán Viktor 5798 napig (82,3%). 2026. április 12-ig számítottam hivatali idejét, mert ezt követően ügyvezető miniszterelnök volt, a kárpótlás ügyében már nem volt várható tőle intézkedés.

A kárpótlási törvény elszabotálásának felelőssége a fentiek szerint 12%-ban Gyurcsány Ferencet, 6%-ban Bajnai Gordont, 82 százalékban pedig Orbán Viktort terheli.

Június 8.

"Négy parlamenti vizsgálóbizottság élére jelölt vezetőt Tisza Párt

Infostart / MTI- 2026. június 8. 14:45

A Tisza Párt országgyűlési frakciója döntött róla, hogy kiket jelöl négy parlamenti vizsgálóbizottság élére, döntésüket a házelnökkel is ismertették – közölte hétfői budapesti sajtótájékoztatón Bujdosó Andrea frakcióvezető. (...)...a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottságéra Csőszi Attilát ..."

Telex:

"Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság:

Csőszi Attila, elnök (Tisza)

Tuzson Bence, alelnök (Fidesz)

Apáti István, alelnök (Mi Hazánk)

Sopov Ildikó Éva (Tisza)

Weigand István (Tisza)

Hargitai János (KDNP)"

A jelek szerint jól tettem, amikor még a választási kampányban elmondtam Csőszi képviselő úrnak, hogy a kárpótlási folyamat kisiklatásában a jegybanknak is van némi felelőssége:

Az MNB miért nem tett eleget a Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról) 39. paragrafus (2) pontjában foglalt kötelezettségének? "Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

A KELER, mint a CSDR szerint engedélyezett és működő központi értéktár felhívta a Tőzsde – mint a kárpótlási jegyek kereskedési helyszínének – figyelmét arra, hogy az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 909/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet (CSDR) 3. cikkében foglaltak alapján 2025. január 1. napjától, a módosuló szabályok miatt nem tudja az értékpapír kiegyenlítési rendszerében kiegyenlíteni a kárpótlási jegyekre vonatkozóan a Tőzsdén lebonyolításra kerülő ügyleteket. 

A Magyar Nemzeti Banknak 2014-től tíz év állt rendelkezésére, hogy eleget tegyen az EU 2025. január elsején hatályba lépő rendeletének. Mivel ezt az MNB nem tette meg, a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedése ellehetetlenült. Ezzel a kárpótlási jegy-tulajdonosok anyagi kárt szenvedtek, mert megszűnt a kárpótlási jegyek tulajdonosainak utolsó lehetősége, hogy az értékpapírjaikat pénzre váltsák. (Érdekes adalék, hogy az MNB berkeiben működő Felügyelet a tőzsdei kivezetés kapcsán azt tudta közleményében leírni, hogy a befektetőket nem éri kár. Ha így van, akkor vajon az értékpapír-cégek a tőzsdei kivezetés után miért "nulla forinton" tartják számon az értékpapírszámlákon lévő kárpótlási jegyeket?)

Különösen sérelmes a jegy-tulajdonosok számára a tőzsdei kereskedés lehetőségének megszűnése, mert korábban a kormány illetékesei a felhasználási lehetőségek iránt érdeklődő polgárok számára azt a választ adták, hogy adják el a tőzsdén a jegyeiket. Ez a tanács egyúttal azt is feltételezte, hogy más állampolgárok megveszik ezeket az eladásra kínált jegyeket. Ennek érdekében a kibocsátó magyar állam a BÉT-en 1992-től 2024. decemberéig forgalomban tartotta a kárpótlási jegyeket. Kíváncsian várom, hogy az MNB tevékenységét vizsgáló bizottság miképp fogja a fentieket megítélni; tesz-e majd javaslatot a befektetők védelme/kártalanítása érdekében?

Május 16.

... és akik nem válaszoltak

Az elmúlt 15 évben számos illetékesnek vélt állami tisztviselőt, tőzsdei szakértőt, továbbá aktív és korábbi politikust, ex-pénzügyminisztert, ex-MNB elnököt, ex-tőzsdeelnököt, rendszeresen publikáló tőzsdei szaktekintélyt kérdeztem a kárpótlási folyamat anomáliáiról.

Azokat, akik hivataluk szerint illetékesek, azoknak a válaszát a kárpótos honlapomon közzétettem. Akik már nem viselnek hivatalt, azoktól nem várom el, hogy véleményt mondjanak. Lelkük rajta, ha az egykor részvételükkel, közreműködésükkel tőzsdére került értékpapírok vásárlóival, tulajdonosaival szemben nem éreznek semmilyen felelősséget és magukra hagyják az elmúlt húsz évben az illetékesek által is magára hagyott kárpótlási jegy-tulajdonosokat. Ez utóbbiak listáját megőrzöm magamnak, a tanulságok levonásával.

A megoldás keresését azonban nem adom fel továbbra sem. A napokban hivatalba lépett illetékeseket hamarosan megkeresem és reménykedem, hogy a meglehetősen hosszú listára - ahol az előző kormány/kormányok korrigálandó intézkedéseit, valamint mulasztásait gyűjtik össze -, felkerül a kárpótlási jegy-tulajdonosok helyzetének valamilyen formában történő rendezése is.

Optimista vagyok.

A fentieket egy öt évvel ezelőtti FB bejegyzésem apropóján írtam.

A honlap legfrissebb látogatási görbéje:

"Dobrev Klára válaszolt (2021. május 15.)

Mi jár a fejemben? Most pl az, hogy mikor születik végre döntés a kárpótlási folyamat lezárásáról. Ez ügyben márciusban levelet írtam három általam illetékesnek vélt miniszternek.

A pénzügyminisztériumból még aznap választ kaptam. (Illetékességből tovább adták a válaszadás jogát.)

Az illetékes igazságügyi minisztériumból azt válaszolták, hogy adjam el tőzsdén a kárpótlási jegyet. (Nem ez volt a kérdésem)

A vagyongazdálkodásért felelős miniszter (aki kínálatot tudna biztosítani a még piacon lévő jegyekért), még nem válaszolt.

E hó elején újabb levelet írtam, ezúttal Dobrev Klára uniós képviselő asszonynak, (aki jelenleg a DK miniszterelnök-jelöltje). Ő kilenc nap alatt válaszolt. Ez már önmagában is figyelemre méltó szerintem, de az még inkább, hogy a levelemet valóban elolvasták, mert aznap a levélben közölt honlapom amúgy szerény látogatottsága látványosan megnőtt.

Köszönöm a figyelmet!"

Május 7.

A hallgatás oka

de csak négy hónappal később küldött egy rövid, elzárkózó választ: "Tisztelt Zelei Béla!

Köszönjük megkeresését!

Szíves elnézését kérjük a megkésett válaszért!

Társaságunk nem kíván nyilatkozni az Ön által felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

Szíves türelmét köszönjük!

Üdvözlettel:

Erste Befektetési Zrt."

Simor András közelmúltban tett nyilatkozata után - miszerint az MNB egyik alelnöke megzsarolta az Erste Bank vezérigazgatóját - az MNB elnöke vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd rendőrségi feljelentést tett.

Kíváncsi vagyok, az új helyzetben elhárul-e az akadály a korábbi némaság elől és a kárpótlási jegy-tulajdonosok választ kaphatnak kérdéseikre.

Május 1.

A kárpótlás stációi

A kárpótlási folyamat elmúlt 35 évét tervezem összefoglalni, megörökíteni. A történet első éveiről sok publikácó született, de az utóbbi két évtized enyhén szólva is aggályos, a jogállamiságot, a jogbiztonságot nem tükröző eseményekről keveseknek volt, van mondanivalója. A kárpótlási jegy kurta-furcsa - a Budapesti Értéktőzsde történetében példátlan - tőzsdei kisöprűzéséről még a mérvadó gazdasági médiumok egy jelentékeny része sem tett említést. A Pénzügyi Felügyelet illetékesei közleményben tették közzé, hogy a befektetőket nem érte kár. A papír sok mindent elbír.

Készítettem egy vázlatot, amelyen végigmenve, egy-egy pont egy-egy fejezetet vezet majd be. Azért fogom pontokba szedve, részletekben közölni a történetet, mert - mint már a vázlatból is látszik -, sok rétege van a történetnek.

• A kárpótlási törvény megalkotása, a kárpótlási jegy megszületése (1991.)
• A kárpótlási jegy bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére (1992)
• 2006. december: az utolsó, valamennyi kárpótlási jegy-tulajdonos számára elérhető felhasználási lehetőség, Mol – kárpótlási jegy csere
• Befektetők levelezése az államot képviselő illetékes minisztériummal és vagyonkezelő szervezettel
• Gagyi Pálffy Attila perbe hívja a magyar államot
• A fenti per első tárgyalásán az államot képviselő ügyvéd az eljárás hat hónapra történő felfüggesztését kéri azzal az indokkal, hogy a kárpótlás lezárása érdekében általános megoldás készül
• A per érdemi eredmény nélkül zárul
• Újabb levelezés az államot képviselő illetékes minisztériummal és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel
• A kárpótlási jegy kivezetése a Budapesti Értéktőzsdéről:

a./ a KELER közleménye

b./ Orbán Viktor rendelete a Magyar Közlönyben

c./ a BÉT közleménye a kárpótlási jegy törléséről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének jóváhagyásával

• Levelezés a KELER, a BÉT, a PSZÁF vezetőivel, valamint két értékpapírkereskedő cég vezetőjével. Ezek eredménytelenségét követően levelezés a Demokratikus Koalíció frakcióvezetőjével, majd a Tisza Párt képviselőjével
• Happy and nincs - reméljük, nem ok nélkül tesszük hozzá: egyelőre.

Április 13.

Halottnak hitt kötvények 

– tetszhalott kárpótlási jegyek,

avagy, igaza lesz-e harmadszor is André Kostolany-nak

Az elmúlt években sokszor eszembe jutottak a "Halottnak hitt kötvények", amelyekről 2004. augusztusában írtam. Akkor még a rendszerváltáskor kibocsátott kárpótlási jegyek forogtak a piacon, így a Budapesti Értéktőzsdén is, ezért természetesen a cikk írásakor a kárpótlási jegyet nem soroltam a "halottnak hitt kötvények" csoportjába. Újra olvasva a több, mint húsz éve írt cikkem, azt kell megállapítanom, hogy az élet felzárkózott az "irodalom"-hoz és André Kostolany receptje túlélte megalkotóját.

A Menedzser Magazinban 2004 augusztusában írtam arról a perről, amelyben két befektető az 1927-ben, Budapest Székesfőváros által kibocsátott kötvények ellenértékét követelte a kibocsátó jogutódjától, a Fővárosi Önkormányzattól, illetve a Magyar Államtól. Az ezredforduló után született írásom idején a per már tíz éve tartott és még nem született döntés.

A pert indító befektetők André Kostolány receptjét követték. A magyar származású világpolgár tőzsdeguru az "Egy spekuláns bölcsessége" című könyvében mesélte el, miképp tett szert két ízben is százszoros haszonra egy korábbi korban kibocsátott és már a nagyközönség által halottnak hitt kötvények visszaváltásával. Kostolány-nak a német birodalom papírjaiért a második világháború után Adenauer kormánya állt helyt, az orosz cári részvényekért pedig a persztrojka idején Gorbacsov.

Kostolány így érvelt, amikor azt kérdezték tőle, hogy miért vágott bele a mások által őrültnek ítélt vállalkozásba:

"Abban reménykedtem, hogy Adenauer, azért, hogy visszaállítsa Németország hitelképességét és visszanyerje a Németországba vetett bizalmat, meg fogja fizetni az adósságokat, ha nem is azonnal, de idôvel."

Amikor sok év után visszaolvastam a régi írásomat, párhuzamot véltem felfedezni az orosz cári és német birodalmi kötvények problémájának megoldása, valamint a kárpótlási história lehetséges lezárása között.

Régóta azt gondolom, hogy hasonló hitelességi kérdés a kárpótlási törvény két évtizede tartó csendes elszabotálása, illetve egy lehetőség a kormányváltásra törekvő párt/pártok számára: demonstrálhatják, hogy amennyiben kormányra kerülnek, betartják a törvényeket; fontos számukra a jogbiztonság megteremtése; a befektetői bizalom helyreállítása.

A világpolgár Kostolany hazai követői például az 1927-ben kibocsátott Székesfővárosi kötvényekben látták meg a lehetőséget a rendszerváltás után, és kezdték követelni az értékpapírok ellenértékét.

André Kostolany a zseni kategóriába tartozott. Ô találta fel, miképp lehet pénzt csinálni a mindenki más által értéktelennek hitt értékpapírokból. Egy spekuláns bölcsessége című könyvében azt is bevallotta a rá mindig jellemző szelíd humorával: "Erről akkor szoktam mesélni, ha kicsit dicsekedni akarok".

A választási eredmény ismeretében talán a kárpótlási jegy-tulajdonosok is újra reménykedhetnek és André Kostolanynak harmadszor is igaza lesz.

(A 2004-ben írt teljes cikkem itt olvasható):

https://web.archive.org/web/20090310034203/https://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/05/managermagazin_18.html

Március 07.

Mennyi kárpótlási jegy van még

az állampolgároknál?

Mivel a kibocsátó magyar állam képviselői (Igazságügyi Minisztérium? Nemzetgazdasági Minisztérium?) nem adnak semmiféle tájékoztatást arról, hogy mi a szándékuk a még piacon lévő kárpótlási jegyekkel; mennyi kárpótlási jegy vár még beváltásra, illetve felhasználásra, így a mesterséges intelligenciát kérdeztem. Az eredmény azt a régóta meglévő vélelmet támasztja alá, hogy a kárpótlási folyamat korrekt lezárása nem okozna jelentős terhet a költségvetésnek.

Az MI kalkulációja szerint, ha a még állampolgároknál lévő VALAMENNYI jegyet beváltanának a tulajdonosai, az 2-5 milliárd forintba kerülne az államnak. Más, korábbi becslés szerint ez 4 milliárd lenne. Ennek a mennyiségnek a töredéke került értékpapírszámlákra, a MI szerint 300-500 millió forint értékben. Ez az a mennyiség, amit nagy valószínűséggel beváltak a tulajdonosai. Azt, hogy a polgároknál elfekvő fizikai jegyekből még mennyit tartanak számon a tulajdonosai, azt nem lehet megbecsülni, de valószínűsíthető, hogy ezek szétaprózódva, nagyon kis mennyiségekben, többnyire az évtizedek alatt elkallódott, beváltására nem kell számítani.

A MI okfejtése nem rövid, de érdekes. Innen letölthető a teljes szöveg:

2026. 02. 22.

Törvények és a betartásuk

>> A karmelita kolostornál történtekről érdeklődött Gelencsér Ferenc, a Momentum politikusa a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésében és azt is tudakolta, hogy a kormányfő elítéli-e az eseményeket.

"A parlamentben az lehet képviselő, aki esküt tesz, az eskü pedig világosan fogalmaz: a törvényeket betartjuk és betartatjuk, azonban önök az ellenkezőjét teszik. Folyamatosan arra bujtják fel az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket" <<

A Magyar Nemzet 2023. 05. 08. 15:16-kor neten megjelent cikkéből való az idézet

Tulajdonképpen a miniszterelnököt szó szerint idéző cikkből ezúttal az első mondatot fűzném tovább:

"A parlamentben az lehet képviselő, aki esküt tesz, az eskü pedig világosan fogalmaz: a törvényeket betartjuk és betartatjuk"

Orbán Viktor szűkítette azt a triviális követelményt, ami minden állampolgárra, mezei szavazóra, képviselőre, miniszterre, miniszterelnökre is vonatkozik.

S ha a miniszterekre és a miniszterelnökre nézve is kötelező, akkor kötelezőnek kell(ene) lennie a mindenkori kormányra is.

Nem az alábbi példa az egyetlen, amikor a kormány mégsem tartja be a Parlamentben megszavazott és hatályban lévő jogszabályt. Ezúttal az 1991-ben megalkotott Kárpótlási törvényből

https://njt.hu/jogszabaly/1991-25-00-00.16

idézek:

"7. § (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel

a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá

b) termőföld tulajdon megszerzésére

felhasználhatja."

"8. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható."

Tehát 1997. január elseje óta

"a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható"

– a jogszabály szerint.

A valóságban utoljára 2006. decemberében volt utoljára olyan felhasználási lehetőség (Mol részvénycsere), amikor valamennyi kárpótlási jegy-tulajdonos állami tulajdonból vásárolhatott vagyonrészt a jegyeiért. Azaz, 2007. január elseje óta a mindenkori kormányok törvényt szegnek azzal, hogy nem biztosítanak vásárlási lehetőséget a kárpótlási jegy-tulajdonosoknak.

Azzal pedig fokozták a fokozhatatlant, hogy 2024. decemberében megszüntették a jegyek tőzsdén történő adás-vételét is. Visszatekintve meglehetősen képmutató volt a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésben tartása azt követően, hogy az állam már nem kínált semmilyen felhasználási lehetőséget, mert így a tőzsdén jegyet vásárló befektetőkre hárította a kötelezettségét, majd 2024. decemberében a kormány helyett helytálló befektetők alól kihúzva a talajt, egy tollvonással megszüntette a tőzsdei kereskedést is.

A rendszerváltáskor kezdett, és a törvényalkotó szándéka szerint néhány év alatt végződő kárpótlási folyamat valójában máig egy rendezetlen maradt. Pedig az elmúlt két évtizedben több alkalommal is felvetődött a megnyugtató, mindenkire érvényes – ahogy a magyar államot képviselő ügyvéd a tízes évek elején egy bírósági tárgyaláson fogalmazott:

"általános megoldás".

Sajtóinformációk szerint a szakapparátusban több alkalommal is készültek tervezetek a kárpótlás lezárásának mikéntjéről, de a kormány adós a megoldással mindeddig.

Az Orbán-kormánynak tizenhat év állt rendelkezésére és a választásokig még van bő egy hónapja. Az a csodával lenne határos, ha 16 évnyi hallgatás után a választási kampány finisében kaparnák elő ezt az évtizedekig szőnyeg alá söpört problémát.

Ma azt sem tudjuk, hogy a választás milyen eredményt fog hozni. Ha marad a jelenleg regnáló kormány, akkor valószínűleg a továbbiakra is érvényes lesz a jelszó: "folytatjuk".

Ha Magyar Péter alakíthat kormányt, akkor a választást követő hetekben a jelenlegi kormány még ügyvezető kormányként tevékenykedve megszüntetheti ezt a mulasztásos törvénysértést. Amikor pedig feláll az új kormány, meglátjuk, hogy a rendcsinálásban mikorra ér el a Kárpótlási törvény betartásáig.

2026. 02. 16.

Elfeledett értékpapírok…

… címmel írtam valamikor a kétezres évek elején André Kostolany sajátos befektetési stratégiájáról egy akkori, folyamatban lévő értékpapír-per ürügyén.

Ebben az alábbi felütéssel indítottam:

"A szekrények mélyén megbújó, kilencvenéves kötvények az értékpapír-gyűjtőknek biztosan érdekesek, de akár maga a követelés is vagyonokat érhet. Rég letűnt államok jogutódjai ugyanis olykor meglepően tisztességesen helytállnak."

A cikk írásakor a kárpótlási jegyek még nem tartoztak az "elfeledett értékpapírok" közé. A magyar állam akkoriban még helyt állt a Kárpótlási törvényben írott kötelezettségéért: kínált felhasználási lehetőségeket a jegytulajdonosok számára, hogy pénzzé tehessék ezeket a speciális értékpapírokat.

Az eltelt évek történései, illetve "nemtörténései" után viszont a kárpótlási jegyre is gondolhatunk, amikor visszaidézzük a magyar származású tőzsdeguru Kostolany ezirányú véleményét:

"Rég letűnt államok jogutódjai ugyanis olykor meglepően tisztességesen helytállnak"

Ha a rendszerváltás-kori első kormányt helyettesítjük be "rég letűnt"-ként akkor már csak az a kérdés marad, hogy ki (lesz) az a jogutód, aki meglep bennünket egy tisztességes helytállásával?

Akár ezekben a hónapokban, akár a közelgő választás után…

(Az idézett cikk ITT olvasható)