2026
Ide írhatsz...
Május 7.
A hallgatás oka
de csak négy hónappal később küldött egy rövid, elzárkózó választ: "Tisztelt Zelei Béla!
Köszönjük megkeresését!
Szíves elnézését kérjük a megkésett válaszért!
Társaságunk nem kíván nyilatkozni az Ön által felvetett kérdésekkel kapcsolatban.
Szíves türelmét köszönjük!
Üdvözlettel:
Erste Befektetési Zrt."
Simor András közelmúltban tett nyilatkozata után - miszerint az MNB egyik alelnöke megzsarolta az Erste Bank vezérigazgatóját - az MNB elnöke vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd rendőrségi feljelentést tett.
Kíváncsi vagyok, az új helyzetben elhárul-e az akadály a korábbi némaság elől és a kárpótlási jegy-tulajdonosok választ kaphatnak kérdéseikre.
Május 1.
A kárpótlás stációi
A kárpótlási folyamat elmúlt 35 évét tervezem összefoglalni, megörökíteni. A történet első éveiről sok publikácó született, de az utóbbi két évtized enyhén szólva is aggályos, a jogállamiságot, a jogbiztonságot nem tükröző eseményekről keveseknek volt, van mondanivalója. A kárpótlási jegy kurta-furcsa - a Budapesti Értéktőzsde történetében példátlan - tőzsdei kisöprűzéséről még a mérvadó gazdasági médiumok egy jelentékeny része sem tett említést. A Pénzügyi Felügyelet illetékesei közleményben tették közzé, hogy a befektetőket nem érte kár. A papír sok mindent elbír.
Készítettem egy vázlatot, amelyen végigmenve, egy-egy pont egy-egy fejezetet vezet majd be. Azért fogom pontokba szedve, részletekben közölni a történetet, mert - mint már a vázlatból is látszik -, sok rétege van a történetnek.
- A kárpótlási törvény megalkotása, a kárpótlási jegy megszületése (1991.)
- A kárpótlási jegy bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére (1992)
- 2006. december: az utolsó, valamennyi kárpótlási jegy-tulajdonos számára elérhető felhasználási lehetőség, Mol – kárpótlási jegy csere
- Befektetők levelezése az államot képviselő illetékes minisztériummal és vagyonkezelő szervezettel
- Gagyi Pálffy Attila perbe hívja a magyar államot
- A fenti per első tárgyalásán az államot képviselő ügyvéd az eljárás hat hónapra történő felfüggesztését kéri azzal az indokkal, hogy a kárpótlás lezárása érdekében általános megoldás készül
- A per érdemi eredmény nélkül zárul
- Újabb levelezés az államot képviselő illetékes minisztériummal és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel
- A kárpótlási jegy kivezetése a Budapesti Értéktőzsdéről:
a./ a KELER közleménye
b./ Orbán Viktor rendelete a Magyar Közlönyben
c./ a BÉT közleménye a kárpótlási jegy törléséről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének jóváhagyásával
- Levelezés a KELER, a BÉT, a PSZÁF vezetőivel, valamint két értékpapírkereskedő cég vezetőjével. Ezek eredménytelenségét követően levelezés a Demokratikus Koalíció frakcióvezetőjével, majd a Tisza Párt képviselőjével
- Happy and nincs - reméljük, nem ok nélkül tesszük hozzá: egyelőre.
Április 13.
Halottnak hitt kötvények
– tetszhalott kárpótlási jegyek,
avagy, igaza lesz-e harmadszor is André Kostolany-nak
Az elmúlt években sokszor eszembe jutottak a "Halottnak hitt kötvények", amelyekről 2004. augusztusában írtam. Akkor még a rendszerváltáskor kibocsátott kárpótlási jegyek forogtak a piacon, így a Budapesti Értéktőzsdén is, ezért természetesen a cikk írásakor a kárpótlási jegyet nem soroltam a "halottnak hitt kötvények" csoportjába. Újra olvasva a több, mint húsz éve írt cikkem, azt kell megállapítanom, hogy az élet felzárkózott az "irodalom"-hoz és André Kostolany receptje túlélte megalkotóját.
A Menedzser Magazinban 2004 augusztusában írtam arról a perről, amelyben két befektető az 1927-ben, Budapest Székesfőváros által kibocsátott kötvények ellenértékét követelte a kibocsátó jogutódjától, a Fővárosi Önkormányzattól, illetve a Magyar Államtól. Az ezredforduló után született írásom idején a per már tíz éve tartott és még nem született döntés.
A pert indító befektetők André Kostolány receptjét követték. A magyar származású világpolgár tőzsdeguru az "Egy spekuláns bölcsessége" című könyvében mesélte el, miképp tett szert két ízben is százszoros haszonra egy korábbi korban kibocsátott és már a nagyközönség által halottnak hitt kötvények visszaváltásával. Kostolány-nak a német birodalom papírjaiért a második világháború után Adenauer kormánya állt helyt, az orosz cári részvényekért pedig a persztrojka idején Gorbacsov.
Kostolány így érvelt, amikor azt kérdezték tőle, hogy miért vágott bele a mások által őrültnek ítélt vállalkozásba:
"Abban reménykedtem, hogy Adenauer, azért, hogy visszaállítsa Németország hitelképességét és visszanyerje a Németországba vetett bizalmat, meg fogja fizetni az adósságokat, ha nem is azonnal, de idôvel."
Amikor sok év után visszaolvastam a régi írásomat, párhuzamot véltem felfedezni az orosz cári és német birodalmi kötvények problémájának megoldása, valamint a kárpótlási história lehetséges lezárása között.
Régóta azt gondolom, hogy hasonló hitelességi kérdés a kárpótlási törvény két évtizede tartó csendes elszabotálása, illetve egy lehetőség a kormányváltásra törekvő párt/pártok számára: demonstrálhatják, hogy amennyiben kormányra kerülnek, betartják a törvényeket; fontos számukra a jogbiztonság megteremtése; a befektetői bizalom helyreállítása.
A világpolgár Kostolany hazai követői például az 1927-ben kibocsátott Székesfővárosi kötvényekben látták meg a lehetőséget a rendszerváltás után, és kezdték követelni az értékpapírok ellenértékét.
André Kostolany a zseni kategóriába tartozott. Ô találta fel, miképp lehet pénzt csinálni a mindenki más által értéktelennek hitt értékpapírokból. Egy spekuláns bölcsessége című könyvében azt is bevallotta a rá mindig jellemző szelíd humorával: "Erről akkor szoktam mesélni, ha kicsit dicsekedni akarok".
A választási eredmény ismeretében talán a kárpótlási jegy-tulajdonosok is újra reménykedhetnek és André Kostolanynak harmadszor is igaza lesz.
(A 2004-ben írt teljes cikkem itt olvasható):
https://web.archive.org/web/20090310034203/https://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/05/managermagazin_18.html
Március 07.
Mennyi kárpótlási jegy van még
az állampolgároknál?
Mivel a kibocsátó magyar állam képviselői (Igazságügyi Minisztérium? Nemzetgazdasági Minisztérium?) nem adnak semmiféle tájékoztatást arról, hogy mi a szándékuk a még piacon lévő kárpótlási jegyekkel; mennyi kárpótlási jegy vár még beváltásra, illetve felhasználásra, így a mesterséges intelligenciát kérdeztem. Az eredmény azt a régóta meglévő vélelmet támasztja alá, hogy a kárpótlási folyamat korrekt lezárása nem okozna jelentős terhet a költségvetésnek.
Az MI kalkulációja szerint, ha a még állampolgároknál lévő VALAMENNYI jegyet beváltanának a tulajdonosai, az 2-5 milliárd forintba kerülne az államnak. Más, korábbi becslés szerint ez 4 milliárd lenne. Ennek a mennyiségnek a töredéke került értékpapírszámlákra, a MI szerint 300-500 millió forint értékben. Ez az a mennyiség, amit nagy valószínűséggel beváltak a tulajdonosai. Azt, hogy a polgároknál elfekvő fizikai jegyekből még mennyit tartanak számon a tulajdonosai, azt nem lehet megbecsülni, de valószínűsíthető, hogy ezek szétaprózódva, nagyon kis mennyiségekben, többnyire az évtizedek alatt elkallódott, beváltására nem kell számítani.
A MI okfejtése nem rövid, de érdekes. Innen letölthető a teljes szöveg:
2026. 02. 22.
Törvények és a betartásuk
>> A karmelita kolostornál történtekről érdeklődött Gelencsér Ferenc, a Momentum politikusa a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésében és azt is tudakolta, hogy a kormányfő elítéli-e az eseményeket.
"A parlamentben az lehet képviselő, aki esküt tesz, az eskü pedig világosan fogalmaz: a törvényeket betartjuk és betartatjuk, azonban önök az ellenkezőjét teszik. Folyamatosan arra bujtják fel az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket" <<
A Magyar Nemzet 2023. 05. 08. 15:16-kor neten megjelent cikkéből való az idézet
Tulajdonképpen a miniszterelnököt szó szerint idéző cikkből ezúttal az első mondatot fűzném tovább:
"A parlamentben az lehet képviselő, aki esküt tesz, az eskü pedig világosan fogalmaz: a törvényeket betartjuk és betartatjuk"
Orbán Viktor szűkítette azt a triviális követelményt, ami minden állampolgárra, mezei szavazóra, képviselőre, miniszterre, miniszterelnökre is vonatkozik.
S ha a miniszterekre és a miniszterelnökre nézve is kötelező, akkor kötelezőnek kell(ene) lennie a mindenkori kormányra is.
Nem az alábbi példa az egyetlen, amikor a kormány mégsem tartja be a Parlamentben megszavazott és hatályban lévő jogszabályt. Ezúttal az 1991-ben megalkotott Kárpótlási törvényből
https://njt.hu/jogszabaly/1991-25-00-00.16
idézek:
"7. § (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére
felhasználhatja."
"8. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható."
Tehát 1997. január elseje óta
"a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható"
– a jogszabály szerint.
A valóságban utoljára 2006. decemberében volt utoljára olyan felhasználási lehetőség (Mol részvénycsere), amikor valamennyi kárpótlási jegy-tulajdonos állami tulajdonból vásárolhatott vagyonrészt a jegyeiért. Azaz, 2007. január elseje óta a mindenkori kormányok törvényt szegnek azzal, hogy nem biztosítanak vásárlási lehetőséget a kárpótlási jegy-tulajdonosoknak.
Azzal pedig fokozták a fokozhatatlant, hogy 2024. decemberében megszüntették a jegyek tőzsdén történő adás-vételét is. Visszatekintve meglehetősen képmutató volt a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésben tartása azt követően, hogy az állam már nem kínált semmilyen felhasználási lehetőséget, mert így a tőzsdén jegyet vásárló befektetőkre hárította a kötelezettségét, majd 2024. decemberében a kormány helyett helytálló befektetők alól kihúzva a talajt, egy tollvonással megszüntette a tőzsdei kereskedést is.
A rendszerváltáskor kezdett, és a törvényalkotó szándéka szerint néhány év alatt végződő kárpótlási folyamat valójában máig egy rendezetlen maradt. Pedig az elmúlt két évtizedben több alkalommal is felvetődött a megnyugtató, mindenkire érvényes – ahogy a magyar államot képviselő ügyvéd a tízes évek elején egy bírósági tárgyaláson fogalmazott:
"általános megoldás".
Sajtóinformációk szerint a szakapparátusban több alkalommal is készültek tervezetek a kárpótlás lezárásának mikéntjéről, de a kormány adós a megoldással mindeddig.
Az Orbán-kormánynak tizenhat év állt rendelkezésére és a választásokig még van bő egy hónapja. Az a csodával lenne határos, ha 16 évnyi hallgatás után a választási kampány finisében kaparnák elő ezt az évtizedekig szőnyeg alá söpört problémát.
Ma azt sem tudjuk, hogy a választás milyen eredményt fog hozni. Ha marad a jelenleg regnáló kormány, akkor valószínűleg a továbbiakra is érvényes lesz a jelszó: "folytatjuk".
Ha Magyar Péter alakíthat kormányt, akkor a választást követő hetekben a jelenlegi kormány még ügyvezető kormányként tevékenykedve megszüntetheti ezt a mulasztásos törvénysértést. Amikor pedig feláll az új kormány, meglátjuk, hogy a rendcsinálásban mikorra ér el a Kárpótlási törvény betartásáig.
2026. 02. 16.
Elfeledett értékpapírok…
… címmel írtam valamikor a kétezres évek elején André Kostolany sajátos befektetési stratégiájáról egy akkori, folyamatban lévő értékpapír-per ürügyén.
Ebben az alábbi felütéssel indítottam:
"A szekrények mélyén megbújó, kilencvenéves kötvények az értékpapír-gyűjtőknek biztosan érdekesek, de akár maga a követelés is vagyonokat érhet. Rég letűnt államok jogutódjai ugyanis olykor meglepően tisztességesen helytállnak."
A cikk írásakor a kárpótlási jegyek még nem tartoztak az "elfeledett értékpapírok" közé. A magyar állam akkoriban még helyt állt a Kárpótlási törvényben írott kötelezettségéért: kínált felhasználási lehetőségeket a jegytulajdonosok számára, hogy pénzzé tehessék ezeket a speciális értékpapírokat.
Az eltelt évek történései, illetve "nemtörténései" után viszont a kárpótlási jegyre is gondolhatunk, amikor visszaidézzük a magyar származású tőzsdeguru Kostolany ezirányú véleményét:
"Rég letűnt államok jogutódjai ugyanis olykor meglepően tisztességesen helytállnak"
Ha a rendszerváltás-kori első kormányt helyettesítjük be "rég letűnt"-ként akkor már csak az a kérdés marad, hogy ki (lesz) az a jogutód, aki meglep bennünket egy tisztességes helytállásával?
Akár ezekben a hónapokban, akár a közelgő választás után…
(Az idézett cikk ITT olvasható)