2023
Ide írhatsz...
2023. április 19.
Húsz százalékon a Magyar Állam szavahihetősége
Nem volt még – és valószínűleg nem is lesz olyan tőzsdeelnök, aki ne tartaná az értékpapírpiac legfontosabb jellemzőjének a transzparenciát. A Budapesti Értéktőzsde több vezetője is olyannyira fontosnak tartotta/tartja ezt, hogy székfoglaló beszédükben, bemutatkozó sajtónyilatkozatukban is rendre kiemelték, mint programpontjaik sarokkövét.
Hogy az elmúlt harmincegynéhány évben a BÉT vezetői megtettek-e ezért mindent, amit megtehettek, azt a befektetők hol így, hol úgy ítélték/ítélik meg.
A BÉT vezetése, a jegybank égisze alatt működő felügyelettel együtt, időről időre közzéteszi egy-egy renitens tőzsdei szereplő megbüntetését. Gondolom, ezzel illusztrálják, hogy őrködnek, az őrizendő alapelvek felett, másrészt ilyen módon is figyelmeztetést adnak, hogy "merre hány méter".
Van egy speciális értékpapír, jelesül a Kárpótlási jegy, amelynek kibocsátója szent és sérthetetlen. Igen, ez a kibocsátó nem más, mint a Magyar Állam.
A BÉT egy zártkörűen működő részvénytársaság, legnagyobb tulajdonosa 81, 36 százalékban a Magyar Nemzeti Bank. Arról, hogy az MNB mennyire független, a Magyar Államtól, a magyar kormánytól, éppen ma olvastam egy szórakoztató komment-csatát, én ez ügyben nem foglalnék állást.
A Kárpótlási jeggyel tegnap 390 forinton kereskedtek, összesen 240 darab papír cserélt gazdát. Ez az árfolyam azt jelzi, hogy a vevő és az eladó a kpj vonatkozásában alig több, mint 22 százalékra árazta be a kibocsátó Magyar Állam szavahihetőségét. A Kárpótlási törvény ugyanis 1742 forintos árat köt ki a kpj értékeként, továbbá azt is rögzíti a törvény, hogy a kibocsátó Magyar Államnak FOLYAMATOSAN kínálatot kell biztosítani a jegytulajdonosok számára. E törvény államunk általi betartásának esélyét árazták tegnap a BÉT-en 22 százalékra.
A tegnapi kereskedési nap szerény, 93 ezer forintos jegy-forgalmával mégis említést érdemel, mert az elmúlt egy évben összesen 13 olyan nap volt, amikor kötés született a jegy piacán és a gazdát cserélő 6162 db papír átlagára 363 Ft volt, azaz alig több, mint az államilag "garantált" árának húsz százaléka.
Nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt mondom: a kárpótlási jegy világrekorder a tekintetben, hogy sehol máshol a világon nem áraznak ilyen alacsonyan egy államilag garantált, állami kibocsátású értékpapírt egyetlen tőzsdén sem.
Zelei Béla
Megjelent a ujnepszabadsag.hu portálokon
2023. június 29.
Bárándy Péter dilemmája
Bárándy Péter, korábbi igazságügyminiszter vont mérleget a napokban leköszönő utóda, Varga Judit tárcavezetői ténykedéséről és fontos megállapításokat tett a július elsején hivatalba lépő Tuzson Bencével kapcsolatban.
A kárpótlási jegyek históriájával foglalkozó honlapra azért került fel ez a cikk, mert ha a a jegyekről konkrétan nem is esik szó, az alábbiak talán e véget nem érő történet vonatkozásában is értelmezhetők:
"A szerdán megnevezett utódról, Tuzson Bencéről Bárándy Péter – akit egyébként a Momentum jelölt alkotmánybírónak, de esélye nem sok van, mivel a személyekről kétharmados többséggel dönt a parlament – úgy vélte: a joghoz való kötődése jóval erősebb kell, hogy legyen, hiszen csaknem tíz éven át praktizált ügyvédként. Ugyanakkor az egykori tárcavezető hangsúlyozta: "kis esélyét látom annak, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetője önálló szereplő lehet, akár szembe menve a Fideszen belüli akarattal."
Egyébként éppen egy éve kaptam választ Varga Judit miniszter asszonytól a kárpótlási folyamat lezárását firtató kérdésemre, (a levélváltás olvasható a "Levelezés: kérések és válaszok" rovatban). Ebben a minisztériumi válaszban azt a furcsa megoldást indítványozta az ügyben illetékes tárca, hogy a kárpótlási jegyet a jegytulajdonosok adják el a Budapesti Értéktőzsdén. Az "apró" probléma csak az, hogy a kárpótlási törvény tételesen felsorolja a jegy felhasználási lehetőségeit, de ebben nem szerepel a BÉT-en történő értékesítés. Jó oka volt a törvényalkotónak, hogy ezt nem javasolja, hiszen azzal, hogy az "A" befektető eladja "B" befektetőnek a jegyeit, azzal az állam nem szabadul e speciális értékpapír kibocsátásakor vállalt kötelezettségétől, azaz a beváltás teljesítésétől, pusztán annyi történt, hogy a tőzsdei tranzakció után már nem "A" befektető felé tartozik teljesíteni az állam, hanem "B" befektető számára.
Eddig a jogi nonszensz a Varga Judit-féle válasszal kapcsolatban, a praktikus akadály pedig az, hogy "A" befektetőnek nagyítóval sem fog sikerülni rábukkannia arra a bizonyos "B" pénzeszsákra, hiszen amíg az állam nem teljesíti a törvényben szintén rögzített kötelezettségét, azaz nem biztosít felhasználási lehetőséget, addig a parketten sem lesz vevő, a jegyre, nemhogy a törvény által előírt 1742 forintos, kamattal növelt névértékén, hanem annak az összegnek a harmadán sem.
A következő hónapokban kiderül, hogy az új pénzügyminiszterben a "joghoz való kötődése" kerekedik felül, vagy az a Bárándy Péter által jósolt "kisebb esély" miszerint Tuzson Bence önálló szereplő lehet, akár szembemenve a Fideszen belüli akarattal.
2023. július 11.
Húsz százalékon...?
Ne túlozzunk!
Nehéz már újat mondani kárpótlás-ügyben. Áprilisban, nem először, levezettem, hogy hol tart a befektetői megítélésben a kormány, amely - elődei nyomdokain lépdelve -, immár 17 éve nem teljesíti a törvényben rárótt kötelezettségét és nem kínál felhasználási lehetőséget a jegytulajdonosoknak.
Azóta nem változott érdemben a helyzet, a jegyek a törvényben garantált ár töredékéért (sem) forognak a Budapesti Értéktőzsdén.
Húsz százalékon a Magyar Állam szavahihetősége -
írtam három hónapja. A minap azonban ennél is lesújtóbb értékelésről hallottam egy jegytulajdonostól.
Történt, hogy ismerősömnél betörők jártak. Akkurátusan átkutatták a lakást és magukhoz vettek ékszert, készpénzt, értékes elektronikai eszközöket. Egy valami nem kellett nekik. A szoba közepén szétszórva ott hevert néhány tucat kárpótlási jegy.
A betörőknek még húsz százaléknyi bizalmuk sem volt!
Zelei Béla
2023. november 21.
Késleltetett adatok
A piacgazdaság egyik fellegvára, a tőzsde az a speciális "bolt" ahol az árjegyzékért is fizetni kell. Ha meg szeretnéd ismerni a pillanatnyi eladási és vételi árakat, azt egy - tőzsdei körökben - szerénynek számító, egy-kétezer forintos havi díjért megkaphatod. Akik erre nem szeretnének áldozni, azoknak ott vannak a 15 perccel késleltetett adatok. Ezt ingyen megkaphatja bárki. A pörgős papíroknál ez nem sokat ér, mert amióta interneten megy a kereskedés, negyedóra alatt sok minden történhet.
(Forrás: bet.hu)
De nem úgy, a kárpótlási jegyek piacán. Az immár 32 éves, speciális értékpapír körül áll a levegő. Itt nemhogy 15 perc, de 15 nap alatt sem történik semmi érdemleges. Hetek telnek el, míg valaki vesz-elad néhány papírt. A dolog azért érdekes, mert a kárpótlási törvényben az áll, hogy az 1000 Ft-os névértékű papírt már sok-sok éve 1742 forintért köteles az állam befogadni, ha valaki a privatizáció során kárpótlási jeggyel fizetne, részben, vagy egészben.
Az 1742 forintos, törvényben garantált árral szemben a jegyet "pillanatnyilag" 330 forinton jegyzik. Ennyiért cserélt gazdát egy szerény méretű csomag nyolc nappal ezelőtt. Az árkülönbség szabad szemmel jól látható, a magyarázat már kevésbé, de van oka. A Magyar Állam - a magyar kormány -, negligálja a törvényt és nem fogad be kárpótlási jegyet. Pedig állami vagyonelemeket ma is kínálnak eladásra. Törvény ide, törvény oda, csak kápéért.
Ezt hívhatjuk a törvény késleltetett betartásának.
Zelei Béla