2025

Ide írhatsz...

2025. 01. 06.

Orbán Viktor azt üzente I.

Tíz évnyi hallgatás után a miniszterelnök arról rendelkezett 2024. december 9-én, hogy Nagy Márton miniszter szilveszterig vezényelje le a kárpótlási jegy kivezetését a BÉT-ről. Ebből eddig annyi vált láthatóvá, hogy Nagy Márton kérelmezte a tőzsdétől, hogy töröljék a jegyet az értékpapírok listájáról.

A miniszterelnöki határidő előtt pár órával, szilveszter napján a Budapesti Értéktőzsde elnöke bejelentette, hogy a kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról.

A vezérigazgatói határozatban volt egy érdekes kitétel, miszerint az utolsó kereskedési nap 2025. január 2. Ez annál is inkább érdekes, mert karácsony előtt a BÉT vezetése arról határozott, hogy a kárpótlási jegyek kereskedését 2024. december 23-án, reggeltől felfüggeszti. Erre azért került sor, mert a központi elszámolóház (KELER) december 31-ig vállalta a kárpótlási jegyekre kötött tőzsdei ügyletek elszámolását. A brókercégek ehhez a verdikthez tartották is magukat és január 2-án – BÉT határozat ide, BÉT határozat oda -, már nem fogadtak el megbízásokat a jegyekre és nem is született üzlet a karácsony előtt felfüggesztett papírra.

A január elsejétől csúcsminiszter Nagy Márton tárcája arról semmit sem közölt, hogy mitévők legyenek e sajátos értékpapír tulajdonosai, akik 2006. óta átvállalták az államtól, hogy megvásárolják azon kárpótoltak jegyeit a parketten, akik nem akartak várni arra, hogy a mindenkori kormány helyt álljon az 1991-ben hozott kárpótlási törvényben foglaltaknak, azaz felhasználási lehetőséget biztosít a kárpótlási jegyek tulajdonosainak.

A csúcsminiszter nem rendelkezett mindeddig az évek során értékpapírszámlára helyezett kárpótlási jegyek további sorsáról. Arról sem közölt a tárca semmit, hogy a tőzsdei kereskedés ellehetetlenítése után mi légyen azokkal a kárpótlási jegyekkel, amelyet a tulajdonosaik tartós befektetési számlán (TBSZ) tartottak? Ha emiatt fel kell törni ezeket a számlákat, mi lesz az ugyanazon TBSZ számlán lévő egyéb értékpapírokkal? Mikor tesz eleget a Magyar Állam a kárpótlási törvénynek; mikor ad felhasználási lehetőséget a jegytulajdonosok számára?

Egyelőre annyi történt, hogy a csúcsminiszter kérésére a BÉT-en törölték a terméklistáról a kárpótlási jegyet. A miniszterelnök decemberi rendeletében adott feladatnak, a jegy kivezetésének a tőzsdéről ennél többről kell, hogy szóljon, mivel azok a befektetők, akik a nyilvános tőzsdei kereskedésben vásárolták a papírjaikat, most akaratukon kívül egy kevésbé likvid és kevésbé szabályozott, bizonytalan piacra kerülnek.

A BÉT eddigi történetében a tőzsdei kivezetések az értékpapírtörvény szabta keretek között történtek. A kibocsátónak szigorú szabályok között kellett elszámolni a részvényesekkel. Itt, most némiképp más a helyzet: a kárpótlási jegy nem tartozik az értékpapírtörvény hatálya alá, az abban foglalt kivezetési szabályok erre a speciális értékpapírra csak a tőkepiaci elvek szerinti, tágabb értelmezésben lehetségesek.

A törvény egyrészt az elmúlt időszak tőzsdei átlagárához, másrészt a társaság saját tőkéjéhez köti a kibocsátó részére a kivezetést megelőző, kötelező ajánlati árat. Minthogy a kárpótlási jegy nem részvény, nincs mögötte egy vállalat vagyona, így nem lehet saját tőkéje sem, amin a tulajdonosok a kivezetéskor osztozhatnának. Van viszont egy törvényben (a kárpótlási törvényben) meghatározott értéke. Ez 1742 forint. Amint azt Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke pár napja kifejtette, ezt az 1742 forintos árat kellene a kibocsátó államnak felajánlania a jegytulajdonosok számára a tőzsdei kivezetés során.

Meglátjuk, Nagy Márton miképp értelmezi Orbán Viktor utasítását.

Zelei Béla

2025. 02. 26.

Orbán Viktor azt üzente II.

- megértette-e Nagy Márton?

A Budapesti Értéktőzsde egyik leghosszabb ideig jegyzett papírja volt a kárpótlási jegy. 1992-ben döntött úgy a kibocsátó – a Magyar Állam -, hogy a nagy mennyiségben kiosztott jegyeket bevezeti a börzére. A múlt időt az indokolja, hogy tavaly decemberben Orbán Viktor arra utasította kedvenc miniszterét – igen, Nagy Mártont -, hogy VEZETTESSE KI a kárpótlási jegyet a BÉT-ről. Márton egy "apró" eltéréssel nem a kivezetésről, hanem a jegy tőzsdéről való törléséről intézkedett.

Szeretnénk e különbség lényegére rámutatni, és ehhez szakértőket kérdeztünk és még kérdezünk, amíg meg nem leljük az egyértelmű választ.

Első kísérletünk a tájékozódásra, még decemberben, a KELER-nél történt – nem kaptunk semmilyen választ. Következett a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt működő Pénzügyi Felügyelet (teljes neve: MNB, Pénzügyi Szervezetek Felügyeletéért és Fogyasztóvédelemért Felelős Alelnökség). Ez a szervezet hivatott őrködni a pénz- és tőkepiac tisztasága, átláthatósága felett, valamint érdekvédelmet biztosítani az ügyfeleikkel szemben jelentős erőfölényben lévő szolgáltatókkal és tőzsdei kibocsátókkal szemben. No, a Magyar Állam, mint kibocsátó a nagyok között is a legnagyobb. Ha valamikor, vele szemben még a sok milliót forgató magánbefektető is védelemre szoruló porszem. A felügylet itt kiélhetné őrkutya-szerepét.

(keretbe)

A Felügylettől az alábbiakra vártunk választ:

A Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról) 39. paragrafus (2):

"Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

Eszerint az MNB-nek kellett volna rendezni a kárpótlási jegy megfelelőségét az EU rendeletének megfelelően.

Kérdéseink:

1./ Milyen intézkedéseket hozott az MNB a fenti törvényi kötelezettsége érdekében?

2./ Amint a BÉT igazgatóságának 2024. december 31-ei, (63/2024) határozatából megismerhető, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kérésére a kárpótlási jegyek törlésre kerültek a BÉT terméklistájáról.

A BÉT határozata nem tartalmazza, hogy a törlési kérelem teljesítésével sérülnek-e a kárpótlási jegy-tulajdonos befektetők érdekei, a kpj törlése sérti-e a piac szabályos működését?

3./ A Pénzügyi Felügyelet végzett-e vizsgálatot

- a kárpótlási jegy törlésének körülményeivel kapcsolatban?

A fentieken túl annak figyelembevételével, hogy a törlési határozat meghozatalát megelőzően a BÉT 355/2024. számú határozatában 2024. december 23-ai dátummal felfüggesztette a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését; továbbá, a KELER ezt megelőzően felhívta a BÉT figyelmét, hogy 2025. január elsejétől "nem tudja az értékpapírkiegyenlítési rendszerében kiegyenlíteni a kárpótlási jegyekre vonatkozóan a Tőzsdén lebonyolításra kerülő ügyleteket". A kárpótlási jegy-tulajdonosok utoljára 2024. december 20-án tudtak kereskedni a jegyekkel a BÉT-en. A fent idézett törlési határozat megjelenésekor, valamint azt követően sem volt lehetőség a tőzsdei kereskedésre, noha a 63/2024-es BÉT határozatban az utolsó kereskedési napként a 2025. január 2-t, a törlés dátumául pedig 2025. január 7-et jelölt meg. Mindezek figyelembevételével a Felügyelet vizsgálta-e, hogy a kibocsátó Magyar Állam képviseletében eljáró nemzetgazdasági miniszter, valamint a BÉT igazgatósága megtett-e mindent a kárpótlási jegy-tulajdonosok érdekeinek védelme érdekében?

- annak megállapítására, hogy mennyiben felelős a kibocsátó a kárpótlási jegyek alacsony likviditásáért a BÉT kereskedésben; továbbá a BÉT-en kialakult alacsony árfolyamában, a kárpótlási törvényben rögzített 1742 Forintos értékéhez képest?

4./ A Pénzügyi Felügyelet végzett-e vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a kibocsátó Magyar Állam betartja-e a 1991. évi XXV. törvényben foglalt kötelezettségét, miszerint

"8. § (1) Az Állami Vagyonügynökség javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. § (1) bekezdés a) pont] 1996. év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható." E törvényi kötelezettség ellenére a Magyar Állam utoljára 2006-ban biztosított valamennyi kárpótlási jegy-tulajdonos számára nyitva álló felhasználási lehetőséget, noha állami vagyonelemeket azóta is folyamatosan értékesít a Magyar Állam, illetve a képviseletében eljáró állami szervek; a kibocsátó Magyar Állam a BÉT-en 1992-től 2024. december 20-ig forgalomban tartotta a kárpótlási jegyet, befektetők számára lehetővé tette a kárpótlási jegyek megvételét, ugyanakkor nem biztosított felhasználási lehetőséget.

5./ A Pénzügyi Felügyelet végzett-e vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a kibocsátó Magyar Állam képviseletében eljáró NGM a tőzsdei kivezetést megelőzően végzett-e hatástanulmányt a kárpótlási jegy tőzsdei kivezetésének várható következményeiről?

6./ Megvizsgálták-e, hogy mennyi kárpótlási jegy van értékpapírszámlákon? Ebből mennyi van TBSZ számlákon? Szükséges-e a kárpótlási jegyek tőzsdei kivezetését követően a kárpótlási jegyek vonatkozásában módosítani a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, vagy más jogszabályt?

7./ Megvizsgálták-e , hogy mennyi a számlákon lévő kárpótlási jegyek átlagos mennyisége? (Egy befektető átlagosan mennyi jeggyel rendelkezik?) Hány brókercég és bank vezet olyan értékpapírszámlát, amelyen kárpótlási jegy is van?

8./ Mi történik a 2024. december 31-ig értékpapírszámlán, valamint TBSz en lévő kárpótlási jegyekkel? Mi történik azokkal a TBSz számlákkal, amelyeket a kpj kivezetése miatt fel kell törni, de azon még más értékpapírok is vannak?

9./ A brókercégek közvetíthetnek-e, és ha igen, milyen feltételekkel közvetíthetnek kárpótlási jegyre vonatkozóan adás-vételeket? A piacon lévő kárpótlási jegyek további egyetlen értékesítési lehetősége jelenleg az OTC piac. E megnövekvő, szükségszerű és kényszerű OTC piaci forgalom megfelelő keretek közötti bonyolítása érdekében szükséges-e az OTC piacra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, módosítása?

10./ Amennyiben egy befektető úgy dönt, hogy 2025. január 1. után nem értékpapírszámlán tartaná a megváltozott körülmények miatt a kárpótlási jegyeit, akkor a fizikai jegyek kiszállítási díját a Magyar Állam átvállalja-e? A Pénzügy Felügyelet indokoltnak tartja-e ennek a költségnek az átvállalását?

11./ A felügyelet kezdeményez-e tájékoztató kampányt arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jegy-tulajdonosok a tőzsdei kereskedési lehetőség elvesztése után milyen formában juthatnak hozzá a birtokukban lévő kárpótlási jegyek törvényben garantált ellenértékéhez? A Pénzügyi Felügyelet tesz-e bármilyen intézkedést a kárpótlási jegy-tulajdonosok (eredeti kárpótoltak és tőzsdei befektetők) érdekében, a kialakult, számukra kedvezőtlen helyzetből eredő károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében?

De nem! Többszöri érdeklődésünkre a tőlük jött "válaszok", a feltett kérdésekre nem reflektáltak, viszont cáfoltak olyasmit, ami még kérdésként sem merült fel.

A Pénzügyi Felügyelet válasza:

"A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, fizikai (azaz nem dematerializált módon előállított) értékpapír, amely jelenlegi formájában nem felelt meg a CSDR ún. immobilizációra vonatkozó előírásainak. A KELER, mint a CSDR szerint engedélyezett és működő központi értéktár ezért maga is felhívta a Budapesti Értéktőzsde figyelmét arra, hogy a CSDR alapján 2025. január 1. napjától – a módosuló szabályok miatt – nem tudja az értékpapírkiegyenlítési rendszerében kiegyenlíteni a kárpótlási jegyekre vonatkozóan a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolításra kerülő ügyleteket. Ennek okán a Budapesti Értéktőzsde 2024. december 16. napján meghozott határozatával a T+2 napos elszámolási ciklusra tekintettel 2024. december 23-i tőzsdenaptól kezdődően felfüggesztette a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését.

A nyilvánosan elérhető információk szerint – a 2024. december 9. napján közzétételre került – az egyes értékpapírokkal kapcsolatos intézkedésekről 1382/2024. (XII. 9.) Korm. határozat alapján a Kormány eközben egyetértett – a CSDR-nak való megfelelés érdekében – a kárpótlási jegyek tőzsdéről való kivezetésével és – 2024. december 31. napi határidővel – felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy ennek érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ennek megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. december 20. napján kérelmet nyújtott be a Budapesti Értéktőzsdéhez a kárpótlási jegyeknek a tőzsdei értékpapírlistáról történő törlése iránt.

Tájékoztatom, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtása tekintetében az MNB-nek semmiféle feladat- vagy hatásköre nincs, a kárpótlási jegy pedig nem tartozik a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá. Tájékoztatom továbbá, hogy a CSDR végrehajtásával kapcsolatos feladatai kapcsán az MNB hatósági eszközökkel értelemszerűen egyetlen tőkepiaci szereplőt sem kötelezhet valamely értékpapír kapcsán a tőzsdei kereskedés fenntartására. A tőzsdei terméklistáról való törléstől függetlenül a kárpótlási jegyek adásvétele a vonatkozó jogszabályi keretek között természetesen továbbra is lehetséges.

A 1991. évi XXV. törvény, illetve a vonatkozó végrehajtási rendelet értelmében a kárpótlási jegyek kibocsátója a Magyar Állam, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. A vonatkozó jogszabályok a kárpótlási jegyekkel való tőzsdei kereskedés lehetőségét nem teszik kötelezővé, a tőzsdei bevezetésre, illetve a tőzsdéről történő kivezetésre, mint minden más értékpapír esetén, úgy jelen esetben is a kibocsátó (esetünkben a Magyar Állam) döntése alapján kerülhet sor. Esetleges fennmaradó kérdései kapcsán ezért javasoljuk kibocsátó Magyar Államot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresését."

A pénzpiac felkészült és több évtizedes tapasztalattal rendelkező szereplői közül első körben két tekintélyes brókercég vezetőjéhez küldtünk kérdéseket. Jaksity György, az egyik, ha nem a legnagyobb független brókercég, a Concorde Értékpapír Zrt, alapítója, elnöke, aki pénzügyi szakíróként is rendszeresen leteszi a voksát. A másik általam kérdezett szakember Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Ő is rendszeresen megszólal aktuális pénzügyi kérdésekben, de az is szempont volt a megszólításakor, hogy anno, az Erste szerepet kapott a Magyar Kormánytól a kárpótlási jegy tőzsdei bevezetésével kapcsolatban.

Kérdéseink a brókercégek vezetőihez:

"Tisztelt Elnök Úr/Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Mi a véleménye

• arról, hogy az EU 2014-es rendeletére csak a megszabott határidő (2025. január 1.) előtti utolsó pillanatban reagált a miniszterelnök? A tőzsdei ügyletek elszámolásának ellehetetlenüléséről sem a BÉT, sem a KELER, sem a Magyar Állam, mint kibocsátó nem kommunikált korábban a befektetők és a kárpótlási jegy-tulajdonosok felé.
• Nagy Márton intézkedése eleget tett-e Orbán Viktor utasításának, miszerint a nemzetgazdasági miniszternek a kárpótlási jegy tőzsdei kivezetéséről kellett intézkedni? Eleget tett-e Nagy Márton a miniszterelnöki utasításnak azzal, hogy töröltette a BÉT terméklistájáról a kárpótlási jegyet?
• A BÉT határozatai megfelelnek-e mindenben annak a követelménynek, hogy a tőzsdei kereskedés átlátható legyen, a kisbefektetők érdekeinek figyelembevételével hozták meg a Kárpótlási jegy tőzsdei kereskedésének felfüggesztését; majd a kárpótlási jegy törlését abban az időszakban tették meg, amikor már nem lehetett a BÉT-en kereskedni a jeggyel? A kereskedés utolsó napjául olyan dátumot határoztak meg, amikor a kpj már fel volt függesztve és adás-vételre nem volt lehetőség?
• milyen hatással van a magyar tőkepiac (első sorban a BÉT) megítélésére, a Magyar Állam, mint kibocsátó megítélésére, a befektetői bizalom további alakulására?

Miképp állítható helyre az a mulasztás, miszerint a Magyar Állam 2006 óta nem hajtja végre a kárpótlási törvényben rárótt kötelezettségét, azaz nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyek tulajdonosai számára a jegyek felhasználhatósága érdekében?

Mi lehet az oka, hogy sem a kormánypártok-, sem az ellenzéki pártok nem szólaltak/szólalnak fel a kárpótlási jegy-tulajdonosok ilyen módon való kifosztása ellen?

Ebben a folyamatban megítélése szerint lett volna-e tennivalója a Pénzügyi Felügyeletnek? Azzal, hogy a felügyeletet az MNB-hez helyezték át sok évvel ezelőtt, lehetősége lett volna-e kontrolt gyakorolni a kibocsátó Magyar Állam jogkövető magatartása felett?

A Concorde/Erste adott-e, és ha igen milyen tanácsot a kárpótlási jegyet tulajdonló ügyfeleiknek?"

Eddig sem a Concorde, sem az Erste vezetői nem reagáltak. (Amennyiben megérkeznek a válaszok, frissítjük cikkünket.)

A kérdések továbbra is válaszra várnak. Jó lenne megtudni, hogy ki hol és mit hibázott, ha hibázott. Persze, a kárpótlási jegyek tulajdonosai leginkább arra kíváncsiak, hogy a kibocsátó Magyar Állam hajlandó-e a kárpótlási törvény korrekt végrehajtására, vagy ugyanaz a sors vár rájuk, mint azokra az elődeikre, akiknek a vagyonát a Rákosi rendszer elzabrálta, s ami miatt a rendszerváltó pártok a kárpótlást törvénybe iktatták.

A Magyar Narancs cikke az előzményekről:

Egy korszak vége: kivezetik a kárpótlási jegyet a tőzsdéről

2025. 03. 01.

Orbán Viktor azt üzente III.

- ki a felelős a jegytulajdonosok megkárosításáért?

Összesen milyen értékben bocsátott ki a Magyar Állam kárpótlási jegyeket; Mikor és hogyan lehetett ezeket felhasználni; mennyi papír maradt a kárpótoltaknál és mennyi lehetett értékpapírszámlán, mielőtt a BÉT törölte e terméklistájáról, azaz megszüntette a tőzsdei adás-vétel lehetőségét?

Arról, hogy mennyi kárpótlási jegy került az állampolgárokhoz és ebből az elmúlt 33 évben mennyit tudtak felhasználni, a közelmúltban a HVG készített összefoglalót.

A kárpótlási folyamat során összesen több mint kétmillió állampolgár kapott kárpótlási jegyet, amely így 250-300 milliárd forint értékben került forgalomba. A pontos összeg azért bizonytalan, mert a felhasználás során a beváltott jegyeket nem vették számba sorszám szerint. Ezt kihasználva egy brókercég néhány "élelmes" dolgozója a náluk beváltott kárpótlási jegyeket szatyrokban, a hátsó ajtón kijuttatta és ezeket a jegyeket másodszor is felhasználták.

Az értékpapírok a kárpótlási törvénynek megfelelően 1994 végéig kamatoztak, névértékük így elvált a címletértéktől, egy 1000 forintos jegy esetében a 74,2 százalékos kamattal 1742 forint lett.

A jegy ráadásul átruházható volt, és mivel sokan nem akartak a megfelelő lehetőségre várni az új értékpapír felhasználásával, ezért inkább a névértéken alul túladtak rajta. Erre 1992 decemberétől az elmúlt év végéig a tőzsdén is lehetőségük volt, ahol időnként igen kelendőnek is bizonyult a kárpótlási jegy: 1993-1994-ben a BÉT teljes részvényforgalmának 20-40 százalékát adta. Keresleti oldalon a privatizációban érdekelt befektetők jelentek meg, akik másodlagos tulajdonosként a lehető legnagyobb kárpótlásijegy-állományt halmozták fel, amelyből aztán kedvezményes feltételek mellett vásárolhattak piacra dobott állami cégeket és földeket. Gazdasági társaságok is létrejöttek kifejezetten a kárpótlási jegyek hasznosítására, ilyenből nőtt ki többek között Leisztinger Tamás későbbi Arago-csoportja is.

Kárpótlási jegyek befogadására befektetési alapok is létrejöttek. Ezekbe állami tulajdonú cégek részvényei kerültek, s a befektetési jegyeket (például a Pillér I. és Pillér II jegyeit) kapták a kárpótási jegyeikért a tulajdonosaik. Ezek a befektetési alapok határozott időre jöttek létre és a lejáratkor az alapkezelő hiánytalanul kifizette e jegytulajdonosokat.

A későbbiekben több alkalommal felmerült, hogy a még piacon lévő kárpótlási jegyek felhasználhatósága érdekében a Magyar Állam a nem stratégiai célú vagyonelemeit egy, a Pillérekhez hasonló alapba helyezi és a még piacon lévő kárpótlási jegyek tulajdonosai e befektetési alap jegyeire cserélhetik a papírjaikat. Ebből azonban nem lett semmi, sem az MSzP-SzDSz, sem később a Fidesz kormányok idején.

Visszatekintve arra az időszakra, amíg az állam biztosított felhasználási lehetőséget a kárpótoltaknak, voltak kedvező és kevésbé kedvező kimenetelű lehetőségek. Legnagyobb tömegben a termőföld-cserével éltek az állampolgárok és aki így tett, tisztes haszonra tehetett szert. Volt több állami vállalat, amelynek privatizációja során szintén lehetett kárpótlási jegyekért stabilan nyereséges, nagy tőzsdei cégek részvényeihez jutni. Aki például az OTP Bank privatizációja során cserélt kárpótlási jegyet a bankpapírra és máig megtartotta azokat, az árfolyamemelkedés és az évek során kifizetett osztalékok számbavételével megszázszorozta a pénzét.

Felhasználási lehetőséget azonban utoljára 2006. decemberében biztosított a Magyar Állam. Azoknak a kárpótlási jegy-tulajdonosoknak, aki ezután érdeklődtek az illetékes Igazságügyi Minisztériumnál a felhasználási lehetőségek felől, azt a választ kapták, hogy értékesítsék a jegyeiket a Budapesti Értéktőzsdén. És más lehetőség valóban nem volt 2006. decembere óta.

Ez a válasz több sebből vérzik. Egyrészt azért, mert a ma is hatályos kárpótlási törvény tételesen felsorolja, hogy milyen felhasználási lehetőségeket kell biztosítani a kibocsátó Magyar Államnak, úgymint:

az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak (részvények, üzletrészek) megvásárlására; termőföld-tulajdon megszerzésére; önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlására; hitelfelvételnél önerőként, valamint a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítására.

A törvényben nem sorolják a felhasználási lehetőségek közé a tőzsdén való eladás lehetőségét, nem véletlenül. Ott ugyanis magánbefektetők és intézményi befektetők kereskednek egymással. Azzal, hogy X megveszi Y-től a kárpótlási jegyét a parketten, még a Magyar Állam törvényi kötelezettsége ugyanúgy fennáll, csak már nem X-el szemben, hanem az új jegy-tulajdonos Y-al szemben.

Ahogy az állam által kibocsátott kárpótlási jegy-mennyiségről csak közelítő adat ismert, arra vonatkozóan sem jelent meg eddig a kibocsátótól származó közlemény, hogy mennyi jegy maradt a piacon. Sajtóinformációk szerint a 2010-es kormányváltáskor az átadás-átvételi jegyzőkönyvben egy hozzávetőleg négy milliárd forintos állami kötelezettség szerepel a kárpótlási jegytulajdonosokkal szemben. Arra vonatkozóan, hogy ebből mennyi a fizikai, azaz kinyomtatott jegy és mennyit tartanak nyilván értékpapírszámlákon, csak piaci becslések jelentek meg. Ezek alapján az valószínűsíthető, hogy valahol ötszáz-millió és egymilliárd forint között lehet ez utóbbi mennyiség. Mindebből az következik, hogy amennyiben a Magyar Állam, mint kibocsátó jogkövető magatartást folytatna és valamilyen formában elszámolna a még piacon lévő kárpótlási jegyek tulajdonosaival, akkor valószínűleg az értékpapírszámlákon lévő papírokkal, valamint a fizikailag birtokolt papírok egy részével kellene számolni költségvetési kiadásként. Azt, hogy a nyomtatott kárpótlási jegyekből mennyi kallódott el az évtizedek során, nehéz lenne megbecsülni, de nem lehet kevés.

Mennyire dühösek, elkeseredettek azok, akiknek van még kpj-ük, vagy semennyire, mert már ezt beárazták?

A fizikai jegyek tulajdonosainak számát és szándékait nehéz lenne felmérni, annyi bizonyos, hogy vannak, akik annak idején éltek valamijen felhasználási lehetőséggel, de emlékül megtartottak egy-egy darabot. Erre utalnak az on-line piactereken időről időre felbukkanó hirdetések, ahol a papír-régiségek, valamint a rendszerváltás dokumentumainak gyűjtői számára ajánlanak megvételre egy-egy darabot.

Az értékpapír-számlán tartott jegyek tulajdonosai közül néhányan kifejtették véleményüket az egyik ismert pénzügyi portál fórumában. A véleményeik széles skálán mozognak. Van, aki úgy véli, ezt a békát be kell nyelni, de a többségük valamilyen végső megoldást vár.

Gyula1971 szerint: "A spekák pont erre vártak-az Állam részéről a névértéken történő visszavásárlásra! Ez a várakozás tartotta életben a -BÉT-kárpótlási jegy piacát eddig. A kormánynak legfeljebb 1-2 milliárd forintjába kerülhetett volna, hogy megszabaduljon a kárpótlás jelentette erkölcsi tehertől, ha névértéken tett volna ajánlatot a jegyekért." Később hozzátette: "-Szerintem a hoppon maradt kárpótlási jegy tulajok ezek után az Államot kell, hogy pereljék, nem marad más, viszont szerintem jó eséllyel mennek perre!"

Kardos74 keményebben fogalmaz: "Ez így most olyan, mintha az állam találomra elvenne emberektől vagyontárgyakat. Ilyen nincs, csak hadiállapotban. Többnyire fizettünk ezekért a jegyekért, nem ingyen kaptuk. És aki kapta, az is azért, mert a másik rendszer elvett tőlük valamit. Akkor most ők ugyanazt teszik, mint akiket szidnak?"

A jegy-tulajdonosok vérmérsékletük és befektetéseik nagysága szerint türelmesek, vagy ingerültek. Nem kellett sok idő, hogy politikai álláspontok is szóba kerüljenek. Volt, aki felvetette – vélhetően amiatt, mert korábban sem a Gyurcsány-Bajnai, sem az Orbán kormányok nem tettek semmit a megoldás érdekében -, hogy a jövő évi választáson Magyar Péterre kellene a jegytulajdonosoknak szavazni. Azt, hogy a szavazófülkékben hányuk teszi az x-et e probléma szorításában, ma nem érdemes latolgatni, az viszont megállapítható, és ebben a jegy-tulajok régóta egyetértenek, hogy a kárpótlási folyamat lezárásához politikai akarat szükséges.

A fórumokon arról nem szokás beszélni, hogy kinek mennyiért van ebből a papírból, de vélhetően, akinek több százezret, vagy akár néhány milliót kóstáló pakkja van, az kevésbé megértő. Az az elmúlt évek szerény tőzsdei forgalmát tekintve megállapítható, hogy voltak kisbefektetők, akik keveset tettek arra, hogy az állam egyszer korrekt lezárását teremti meg a kárpótlási folyamatnak, de bizonyos jelek arra utaltak, hogy vannak néhányan, akik az állam passzivitása ellenére is hittek/hisznek egy elfogadható végelszámolásban -, amit esetleg egy újabb perrel kell majd kikényszeríteni -, és több ezer jegyet őriznek.

Az állam elleni per kezdeményezése a felhasználási lehetőségek megszűnte óta több alkalommal is felmerült. A kétezertízes évek elején egy befektető pertársaság szervezésébe kezdett, de ez valamilyen okból nem jött létre. Az egyik kezdeményező – az azóta tragikusan fiatalon elhunyt Gagyi-Pálfy Attila egyedül hívta perbe az államot. Az első tárgyalás érdekes fordulatot hozott: a Magyar Államot képviselő ügyvéd a per felfüggesztését kérte azzal a sokat ígérő indokkal, miszerint hamarosan általános megoldás születik, azaz nem csak a felperes jegy-tulajdonos, hanem valamennyien kapnak felhasználási lehetőséget. A kialkudott négy hónapos per-szünet azonban az ígéret beváltása nélkül telt el. A több fórumot megjárt per azzal a bírói summázattal zárult, miszerint a Magyar Államot nem lehet felhasználási lehetőség biztosítására kényszeríteni, de amennyiben állami vagyon kerül eladásra, akkor a kárpótlási jegy-tulajdonosoknak is lehetőséget kell biztosítani, azaz a jegyeikkel fizethetnek. Nos, a Magyar Állam szervezetei (NAV, MNV) szinte folyamatosan bocsátanak eladásra állami vagyonelemeket, de ezeken az árveréseken a vevők kizárólag forinttal fizethetnek, kárpótlási jegyeikkel nem.

2025. 05. 13.

Akkor most mi van?

A kárpótlási jegyek tőzsdéről való eltávolításával Orbán Viktor a szőnyeg alá söpörte a problémát, de a kárpótlási folyamat lezárása még várat magára. Az, hogy a ma is hatályos kárpótlási törvényt 2006 óta nem tartja be a mindenkori kormány, az közismert. Az már kevésbé, hogy a tőzsdéről történő kivonásra egy 2014-es EU rendelet miatt került sor, az pedig még kevésbé, hogy az MNB törvény tartalmazott egy pontot, miszerint a jegybanknak kellett volna intézkedni annak érdekében, hogy a kárpótlási jegyek megfeleljenek az EU rendeletének a tőzsdén maradása érdekében.

A rendszerváltó Antall-kormány talán leghosszabb ideig élő döntése volt, amikor hosszas és heves viták után törvényt alkotott a kárpótlásról és életre hívta a kárpótlási jegyet.

A történet hosszú, rengeteg cikk és több könyv is született a témában. A dolog lényege, hogy tavaly decemberben Orbán Viktor utasította nagy Mártont, hogy intézkedjék a kárpótlási jegyek tőzsdei kivezetéséről. A tőzsdén jegyzett értékpapírok kivezetésekor pontos szabályok óvják a papírok tulajdonosait, hogy a parkett elhagyása miatt ne szenvedjenek veszteséget.

Ezt a protokollt Nagy Márton nem tartotta be, nem is indokolta, hogy intézkedése közben miképp végi meg a kárpótlási jegyek tulajdonosait attól a veszteségtől, amit a nyilvános és szabályozott értékpapírpiac elhagyása miatt lesznek kénytelenek elszenvedni.

Az orbáni rendelet megjelenését követően a gazdasági sajtó igyekezett értelmezni az új helyzetet, de a kibocsátó, illetve a magyar állam képviselői ebben nem voltak partnerek.

A sajtó munkatársainak kérdéseire sem a KELER – a központi elszámolóház -, sem a BÉT – Budapesti Értéktőzsde -, sem az MNB égisze alatt működő pénzügyi felügyelet nem adott tájékoztatást a rendszerváltás e sajátos kreturájának további sorsáról.

A történteket elemző tucatnyi újságcikk többsége temette a kárpótlási jegyet, pedig az Antall-kormány alkotta kárpótlási törvény ma is hatályos. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a kárpótlási jegyek felhasználhatóságát a kibocsátó magyar államnak folyamatosan biztosítani kell. A jegyek értékét is rögzíti: az ezer forintos címletű papírokat az államnak 1742 forintért kell beszámítani a felhasználás során. Az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt évtizedekben, amikor már a jegyek felhasználását nem biztosította a kormány, akkor az Igazságügyi Minisztérium azt a tanácsot adta a jegytulajdonosoknak, hogy egyéb felhasználási lehetőség híján a papírjaikat adják el a tőzsdén.

Ez mind szép, de akkor miért temetik a sajtó munkatársai a jegyet? Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a mindenkori kormányok utoljára 2006-ban biztosítottak a kárpótlási jegyek tulajdonosai számára felhasználási lehetőséget.

Jó lenne nyilatkozni a kormány valamely jeles tagjának, hogy most mit tegyenek azok a befektetők, akik az állam helyett a zsebükbe nyúltak, és kifizették a jegytulajdonosokat, azaz a tőzsdén megvették a kárpótlási jegyeket.

Tehát az MSZP-SZDSZ-es vezetésű kormány, majd az őket követő Fidesz-KDNP-kormányok folyamatosan megszegték a kárpótlási törvényt. Tették ezt úgy, hogy a tizes évek elején, amikor egy jegy-tulajdonos beperelte a magyar államot e mulasztása miatt, akkor a kormány képviseltét ellátó ügyvéd azzal az indokkal kérte a per felfüggesztését, hogy hamarosan általános érvényű megoldás születik. Mivel hasonló információk a sajtóban is megjelentek, valószínűsíthető, hogy a kormányzat munkáját segítő szakemberek valóban készítettek valamilyen javaslatot a kárpótlási folyamat lezárására, de ezek a kísérletek nem nyerték el a politikai vezetés tetszését.

Mulasztás a jegybank környékén is történt. A Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról) 39. paragrafus (2):

"Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

Eszerint az MNB-nek kellett volna rendezni a kárpótlási jegy megfelelőségét az EU rendeletének megfelelően. Ha ez megtörtént volna, akkor a kárpótlási jegyek ma is a Budapesti Értéktőzsdén lehetnének.

Mivel ez nem történt meg, Orbán Viktornak nem maradt már lehetősége, mint eltüntetni a kárpótlási jegyet a parkettről. A törvényi kötelezettségétől viszont ezzel nem szabadult meg. Vajon a megoldás, azaz a kárpótlási folyamat lezárása érdekében előveszik-e valamelyik minisztérium valamely íróasztalának fiókjából a lezárást felvázoló dolgozatot, vagy ez a munka is a következő kormányra marad?

2025. 06. 01.

Mit mond a mesterséges intelligencia?

A magyar sajtó egy rövid, decemberi és januári fellángolás után ismét hallgat a kárpótlási jegyek ügyéről. Pedig tisztázandó kérdések jócskán vannak azok után, hogy Nagy Márton miniszter akképp hajtotta végre Orbán Viktor utasítását (miszerint vezettesse ki a kárpótlási jegyet a Budapesti Értéktőzsdéről), hogy töröltette a BÉT vezérigazgatójával a kpj-t a tőzsde terméklistájáról.

Praktikusan ez azt jelenti, hogy több, mint három évtizedes tőzsdei pályafutása kurtán-furcsán ért véget a kárpótlási jegyeknek: a törlést követően már nem lehetett adni venni a parketten a jegyet. A kárpótlási jeggyel kereskedő befektetők azzal tisztában voltak, hogy ez nem lesz egy gyors menet, ezért érdemes volt a tőzsdén vásárolt jegyeket Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) tartani. Így a hosszú idejű befektetés valamikori haszna (az árfolyamnyereség) adómentes (lehetett volna). Ez némiképp ellensúlyozta (volna) a több évre elhúzódó megtérülést. Ehhez képest Nagy Márton úgy "kérelmezte" a kárpótlási jegy törlését, hogy ezzel egyidejűleg (és azóta sem), rendelt mellé más intézkedést. Nem tett semmilyen ajánlatot a tőzsdei kereskedés berekesztése előtt a jegytulajdonosoknak, holott amikor egy tőzsdén jegyzett értékpapírt kivezettet a kibocsátó, akkor eddig minden esetben kaptak a befektetők ajánlatot arra, hogy eladhassák a papírjaikat. Indokolt ez a lépés, hiszen a befektetők tőzsdei papírt vettek. Ha a kibocsátó megfosztja őket a tőzsdei adás-vétel lehetőségétől, akkor meg kell adni a lehetőséget arra, hogy lezárják a pozíciójukat.

Arról sem intézkedett Nagy Márton, hogy mi lesz azokkal a TBSZ-ekkel, amelyek az ő kurta-furcsa intézkedése miatt kiüresedtek. Minthogy egyelőre újságíró kollégáim sem adtak útmutatást, a mesterséges intelligenciát kérdeztem:

Arra szeretnék választ kapni, hogy vizsgálta-e az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének elemzése során a Jegybanktörvény betartását? A jogszabályi előírásoknak eleget tett-e a jegybank az alábbiak tekintetében:

A Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról) 39. paragrafus (2):

"Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

A kárpótlási jegy tulajdonosai kárt szenvedtek, azért, mert a miniszterelnök rendelete szerint Nagy Márton miniszter a kárpótlási jegyek törlését kérte a Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról. Így a kárpótlási jegyek adásvételi lehetősége megszűnt a tőzsdén;

- Mi történik a korábban tartós befektetési számlán lévő kárpótlási jegyekkel?

- A jegytulajdonosoknak milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

A ChatGPT ezt mondta:

Igen, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységét, beleértve a Jegybanktörvény betartását is. A legfrissebb, 2025. március 19-én közzétett jelentésükben az MNB ingatlanberuházásait és gazdálkodását ellenőrizték. Megállapították, hogy

az MNB nem mindenben teljesítette a takarékos működés követelményét,

és a gazdálkodása feletti kontrollok nem működtek teljes körűen. ASZ

A Jegybanktörvény 39. § (2) bekezdése előírja, hogy az MNB a pénzügyi eszközök piacairól és az EU rendeletek végrehajtásáról gondoskodjon. Az ÁSZ jelentésében azonban nem található konkrét információ arról, hogy az MNB teljesítette volna ezt a kötelezettségét. A törvény betartásának részletes vizsgálata nem szerepelt a nyilvánosságra hozott jelentésben.

A kárpótlási jegyek piacának megszűnése és a kárpótlási jegyek törlésére vonatkozó miniszterelnöki rendelet következményeként a jegytulajdonosok jogorvoslati lehetőségei korlátozottak. A kárpótlási jegyek törlését követően azok tőzsdén történő adásvétele megszűnt, és

a befektetési számlákon lévő jegyek sorsa nem tisztázott.

A jegytulajdonosok esetlegesen jogi úton kereshetnek kártérítést vagy más jogorvoslatot, de a konkrét lehetőségek és eljárások részletei nem állnak rendelkezésre a nyilvános forrásokban.

A kárpótlási jegyekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek és a Jegybanktörvény 39. § (2) bekezdésének betartása érdekében

érdemes jogi tanácsot kérni,

hogy a jegytulajdonosok tisztában legyenek jogaikkal és a lehetséges lépésekkel.

2025. 08. 06.

Mi a baj a kárpótlási jeggyel?

- azaz mennyire gyakori a törvények elszabotálása a "mindenkori kormány" részéről

Mi a baj a kárpótlási jeggyel? Kinek, mi.

A jegy-tulajdonosoknak leginkább az a baja – ez evidens -, hogy a jegyeikért a jegyeket kibocsátó Magyar Állam, azaz a mindenkori kormány nem kínál semmilyen felhasználási lehetőséget. Meglehetősen régóta, egészen pontosan 2006 óta.

A "mindenkori kormány"-nak a törvény általi kötelezettségének elszabotálásában több segítsége is van. Egyrészt a kárpótlás rendezését, azaz a kibocsátott kárpótlási jegyek felhasználásának biztosítását a törvény nem kötötte határidőhöz. Ma már nehéz lenne pontosan megfogalmazni a rendszerváltáskori törvényalkotók szándékát, de hogy nem több, mint három évtizedes folyamatra gondoltak, az egészen biztos. Erre utal, hogy a kárpótlási igények évekig tartó elbírálása miatt az 1991-es kárpótlási törvényben létrehozott jegyeket 1994-ig a jegybanki alapkamat 75%-ával kamatoztatták. Ha egy több évtizedes rendezést terveztek volna a honatyák, akkor ezt a kamatozást is hosszabb időre, vagy akár határidő nélkül rögzítették volna.

A "mindenkor kormány" számára azért sem sürgős a törvény betartása, mert sem a "mindenkori ellenzék", sem a gazdasági szaksajtó nem szorongatja.

Ami a "mindenkori ellenzék"-et illeti: kevés információ áll rendelkezésemre a miért-ekről. Aki hajlandó volt erről – legalább informálisan – megszólalni, azzal indokolta a hallgatását, hogy ő nem ért egyet a kárpótlással. Aki ezt mondta (jó tíz évvel ezelőtt), a rendszerváltás idején alig húsz éves volt, a politikai diskurzusban nem vett részt. Amikor 10-12 évvel ezelőtt – mellesleg jogászként – kifejtette, hogy nem ért egyet a kárpótlással, akkor már régen túl voltunk a kárpótlás metódusának vitáján. Egy parlament által megalkotott törvény betartása, illetve e törvény kormány általi ignorálása volt a helyzet. Ez ügyben viszont, mint ellenzéki politikus nem volt mondanivalója. Nem mentség számára, de politikus-társai sem vonták ez ügyben kérdőre a "mindenkor kormány"-t.

A gazdasági sajtó olykor-olykor előveszi ugyan a témát, de koránt sem olyan vehemensen kérik számon a kormány mulasztását, ami a döntéshozókat lépésre ösztönözné, vagy netán megszólalásra bírná a "mindenkori ellenzék"-et.

Jobb híján a mesterséges intelligenciát kérdeztem, hogy a "mindenkori kormány" hogy áll a törvények betartásával; mennyi bírósági ügy keletkezett amiatt, mert valamiféle jogsérelem miatt perbe hívták. Mennyire kuriózum a kárpótlási törvény végrehajtásának elszabotálása; mennyi jogkövetési hajlandóság van a "mindenkori kormány"-ban?

Emlékeim szerint régebbi időkben az igazságügyi minisztérium időnként, talán évente (?) tájékoztatta a közvéleményt a kormány peres ügyeiről, a megnyert és elveszített perek számáról. Amint alább olvasható, a MI ennél kuszább helyzetet talált ez ügyben.

2025. 08. 23.

Nagy Márton csomagol?

Magyar Péter értesülése szerint Nagy Márton hamarosan leköszön. Ha váltás lesz a miniszteri poszton az hozhat-e megoldást a kárpótlási jegytulajdonosok számára? Szerény véleményem szerint a jegytulajdonosok számára leginkább bizakodásra okot adó választás a jelenlegi energetikai miniszter, Lantos Csaba lehetne.

A kárpótlási jegyet birtoklók szemében december óta szálka a gazdasági miniszter. Akkor tett kurta-furcsa intézkedése felemásan oldotta meg a miniszterelnöktől kapott feladatot. Orbán Viktor arra utasította Nagy Mártont, hogy intézkedjen a kárpótlási jegyek tőzsdei kivezetéséről. Ezt a csúcsminiszter úgy értelmezte, hogy elegendő, ha kéri/utasítja a BÉT elnökét, hogy törölje a terméklistáról a jegyet, aki ezt bokacsattogtatva, aggályait – ha voltak -, elhallgatva hajtotta végre az ukázt. Sajnálatos módon, sem a tőzsde vezetője, sem a pénzügyi felügyelet nem fogalmazott meg befektetővédelmi aggályokat.

Azóta több, mint fél év eltelt, de a három évtizeden keresztül a tőzsdei kereskedésben tartott, állami kibocsátású értékpapír vásárlói és tulajdonosai azóta sem kaptak semmilyen megnyugtató választ, megoldást a miniszterelnöki/miniszteri intézkedés okozta tőkepiaci -, adózási -, befektető-védelmi anomáliákra; a befektetői bizalom helyreállítására.

A belengetett miniszterváltás – ha igaz -, bizonyosan nem a kárpótlási jegyek sajátos, tőzsdéről való kiebrugdalása miatt fog bekövetkezni, de ha Magyar Péter információja igaznak bizonyul és helycsere lesz a gazdasági minisztérium élén, akkor egy újabb halovány reménysugár villanhat fel a kárpótoltak látómezejében.

Miért gondolom? Azért, mert a szóba jöhető jelöltek száma meglehetősen csekély. Mint ahogy nem tudni, hogy Nagy Márton esetleges távozására milyen ok miatt kerülhet sor, nehéz lenne megjósolni azt is, hogy a miniszterelnök milyen szempontok alapján választja ki utódját. Az szinte biztos, hogy az új miniszter nem lesz ismeretlen a gazdaságpolitika iránt érdeklődő közönség előtt.

A jegytulajdonosok számára leginkább bizakodásra okot adó választás szerény véleményem szerint a jelenlegi energetikai miniszter, Lantos Csaba lehetne. A gazdasági élet több területén szerzett tapasztalatai között elsősorban a korábbi tőkepiaci tisztségei – brókercég vezetője, a KELER elnöke is volt -, garancia arra, hogy nem csak a jelenlegi abszurd helyzet tarthatatlanságával van tisztában, hanem a megoldás is rutin-feladat lenne számára.

Zelei Béla

2025. 09. 23.

A mesterséges intelligencia levelet írt

az igazságügyi minisztériumnak

Mivel a december - januári sajtó-dömping után ismét csend veszi körül a kárpótlási jegyek ügyét, így a mesterséges intelligenciát faggattam.

Többek között azt a választ kaptam, hogy levélben forduljak az Igazságügyi Minisztériumhoz. El is készítette a levél tervezetét:

"Hivatalos megkeresés – kárpótlási jegyek ügyében

Címzett: Igazságügyi Minisztérium

1055 Budapest, Kossuth tér 4.

Dátum: 2025. szeptember 23.

Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!

Alulírott, [Név], a [kárpótlási jegy sorszáma vagy azonosítója, ha ismert] számú kárpótlási jegy(ek) tulajdonosa vagyok.

Ezúton szeretnék hivatalos tájékoztatást kérni az alábbi kérdésekben:

1. Mi a kárpótlási jegyek jelenlegi jogi státusza, különös tekintettel azok felhasználhatóságára, érvényesíthetőségére a 2025. január 7-én történt tőzsdei kivezetés után?

2. A kivezetéssel kapcsolatos állami intézkedések milyen törvényi vagy rendeleti alapon történtek?

3. Az érintettek részére rendelkezésre áll-e bármilyen kártalanítási, visszaváltási vagy alternatív felhasználási lehetőség?

4. A Minisztérium álláspontja szerint mely szerv vagy hatóság illetékes az esetleges további eljárások (pl. panasz, jogorvoslat, kompenzáció) lefolytatására?

5. Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy természetes személy a kárpótlási jegyéből származó vagyoni jogát gyakorolhassa, illetve érvényesíthesse?

Kérem, hogy válaszukat írásban, az alábbi elérhetőségek valamelyikén szíveskedjenek megküldeni:

Név: [Teljes név]

Lakcím: [Cím]

E-mail: [Email cím]

Telefonszám: [Telefonszám – opcionális]

Köszönettel és tisztelettel:

[kelt, aláírás]"

Nagy Márton még töri a fejét

Miután az Im-ből az alábbi levélben azt a választ kaptam a kárpótlási jegyek ügyében küldött kérdéseimre, egy hónappal ezelőtt levelet írtam Nagy Márton miniszter úrnak - ahogyan az IM válaszlevelében tanácsolta.

A levelem INNEN letölthető.

Ha érkezik válasz, azt is közölni fogom ugyanitt.

2025. 10. 31.

Az Igazságügyi Minisztérium válaszolt is, meg nem is

A válaszlevél a bejegyzés végén letölthető. A minisztériumi válasz a konkrét kérdésekre nem tér ki. Egy általános - meglehetősen részletes és korrekt - ismertetőt tartalmaz a kárpótlási folyamatról, a kezdetektől egészen a jegy BÉT-ről történt törléséig, végül azt javasolja, hogy a kérdéseimmel a Gazdasági Minisztériumot keressem meg.

Megjegyzem, hogy amennyiben a címzett nem illetékes a hozzá intézett kérdés/ek megválaszolására, akkor a levelet válaszadásra továbbítania kellett volna az illetésnek. Ez nem történt meg.

2025. 10 26.

A ChatGPT kisegítette

Tuzson Bence miniszter urat

Írhatnám, hogy két macska voltam, és játszottam egymással – ha ezt a poént Karinthy, akinek sejtésem szerint nem volt egyetlen kárpótlási jegye sem -, el nem sütötte volna.

>> Egy hónappal ezelőtt azzal a kéréssel fordultam a ChatGPT-hez, hogy segítsen levelet írni kárpótlási jegy-ügyben a pénzügyminiszterhez. Nagyon használható választ kaptam és a levél-tervezetet a saját kérdéseimmel kiegészítve elküldtem Tuzson Bence miniszter úrnak, az alábbiak szerint:

"Dr Tuzson Bence miniszter úr részére
Igazságügyi Minisztérium

1051 Budapest, Nádor u. 22. (e-papíron elküldve)

Feladó: Zelei Béla (lakcím)

Tárgy: Hivatalos megkeresés – kárpótlási jegyek ügyében

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott, Zelei Béla, az (…) Befektetési Zrt. ügyfeleként, a szolgáltató értékpapírszámláján, valamint tartós befektetési számláján vezetett kárpótlási jegyek tulajdonosa vagyok. Ezúton szeretnék hivatalos tájékoztatást kérni az alábbi kérdésekben:

1. Mi a fizikai jegyek; az értékpapírszámlán; valamint a tartós befektetési számlán lévő kárpótlási jegyek jelenlegi jogi státusza, különös tekintettel azok felhasználhatóságára, érvényesíthetőségére a 2025. január 7-én történt, Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról való törlése után?

2. A törléssel kapcsolatos állami intézkedések milyen törvényi vagy rendeleti alapon történtek? Felmerültek-e a befektetői bizalom -, a hazai értékpapírpiac biztonsága fenntartását mérlegelő szempontok?

3. Vizsgálta-e az Igazságügyi Minisztérium, vagy más, erre illetékes szerv a Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról) 39. paragrafus (2): "Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását." A KELER, mint a CSDR szerint engedélyezett és működő központi értéktár felhívta a Tőzsde – mint a kárpótlási jegyek kereskedési helyszínének – figyelmét arra, hogy az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 909/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet (CSDR) 3. cikkében foglaltak alapján 2025. január 1. napjától, a módosuló szabályok miatt nem tudja az értékpapírkiegyenlítési rendszerében kiegyenlíteni a kárpótlási jegyekre vonatkozóan a Tőzsdén lebonyolításra kerülő ügyleteket.

A Magyar Nemzeti Banknak 2014-től tíz év állt rendelkezésére, hogy eleget tegyen az EU 2025. január elsején hatályba lépő rendeletének. Mivel ezt az MNB nem tette meg, a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedése ellehetetlenült. Ezzel a kárpótlási jegy-tulajdonosok anyagi kárt szenvedtek, mert ezzel megszűnt a kárpótlási jegyek tulajdonosainak utolsó lehetősége, hogy az értékpapírjaikat pénzre váltsák.

Különösen sérelmes a jegy-tulajdonosok számára e lehetőség megszűnése, mert korábban a kormány illetékesei a felhasználási lehetőségek iránt érdeklődő polgárok számára azt a választ adták, hogy adják el a tőzsdén a jegyeiket. A tőzsdei adásvételek biztosították 2006-2024. között az egyetlen, minden jegytulajdonos számára elérhető lehetőséget a jegyek felhasználására, miközben az 1991-es Kárpótlási törvény a kibocsátó magyar államot folyamatos felhasználási lehetőség biztosítására kötelezi és e törvény tételesen felsorolja e lehetőségeket.

E törvényi lehetőségek között a tőzsdén történő értékesítés nem szerepel, hiszen azzal, hogy egy állampolgár eladja a jegyet egy másik állampolgárnak, azzal a kibocsátó felhasználást biztosító kötelezettsége továbbra is fennmarad.

A jegytulajdonosok számára a tőzsde terméklistájáról való törlés a tekintetben is jelentős kárt okozott, hogy a kárpótlási jegy törlését megelőzően a kibocsátó semmilyen ajánlatot nem tett annak érdekében, hogy a megváltozó helyzet ismeretében eldönthessék: megtartják-e a továbbiakban a jegyeiket, vagy élnek a kibocsátó vételi ajánlatával. A Budapesti Értéktőzsde több, mint három évtizedes történetében eddig nem fordult elő, hogy egy tőzsdei kivezetést megelőzően ne tett volna a kibocsátó vételi ajánlatot a befektetői számára.

4. A jegy-tulajdonosok részére rendelkezésre áll-e bármilyen kártalanítási, visszaváltási vagy alternatív felhasználási lehetőség? Készít-e a IM az illetékes társ-minisztériumokkal olyan törvénymódosítást, amely reparálja a fenti tulajdonosi károkat?

5. A Minisztérium álláspontja szerint mely szerv vagy hatóság illetékes az esetleges további eljárások (pl. panasz, jogorvoslat, kompenzáció) lefolytatására?

6. Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy természetes személy a kárpótlási jegyéből származó vagyoni jogát gyakorolhassa, illetve érvényesíthesse, ahogyan erről az 1991-es Kárpótlási törvény rendelkezik? Kérem, hogy válaszukat írásban szíveskedjenek megküldeni.

Köszönettel és tisztelettel:

Zelei Béla, (…) 2025. 09. 26."

(idézet vége)

Sem miniszter úr, sem a minisztérium más munkatársa mindeddig nem válaszolt a levelemre. Amennyiben a válaszra illetékes tisztviselő a ChatGPT-hez fordult volna a válasz megírásához, milyen segítséget kaphatott volna?

A ChatGPT ezt mondta:

Nagyon érdekes és jogos kérdést tett fel, Zelei úr — ráadásul a levele valóban szakszerűen, jogilag megalapozottan és udvariasan van megfogalmazva.
Ha tehát egy minisztériumi tisztviselő (például a miniszter kabinetjében vagy az Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Főosztályán) a ChatGPT-hez fordult volna segítségért a válasz elkészítéséhez, az alábbi típusú támogatást kaphatta volna.

🧭 1. Szakmai és jogi háttér összefoglalása

A ChatGPT segíthetett volna a tisztviselőnek abban, hogy:

• összefoglalja a kárpótlási jegyek jogi státuszának történetét (1991. évi XXV. törvény, majd az azt követő rendeletek és tőzsdei gyakorlat);
• bemutassa a CSDR (EU 909/2014) rendelet gyakorlati következményeit az olyan, nem dematerializált vagy korlátozottan elszámolható értékpapírokra, mint a kárpótlási jegyek;
• tisztázza, hogy a Budapesti Értéktőzsde törlése technikai jogi aktus volt, amelyet az MNB, a KELER és a BÉT közösen hajtott végre az EU-s megfelelés érdekében;
• valamint rámutasson arra, hogy az állam kárpótlási kötelezettsége az 1991-es törvény alapján elvileg továbbra is fennáll, de annak gyakorlati felhasználási módjai idővel megszűntek.

🏛️ 2. Javaslat a válasz szerkezetére és stílusára

Egy ilyen hivatalos válasz többnyire három részből állna:

1. Köszönő és elismerő bevezetés – a megkeresés fontosságát elismerő, tiszteletteljes hangvételben.
2. Tárgyi válasz – pontonként, a kérdések logikáját követve, hivatkozásokkal.
3. Záró rész – tájékoztatás az illetékes szervről, valamint annak jelzése, hogy a minisztérium a felvetést továbbította vagy vizsgálja.

✉️ 3. Egy minta-válasz, amit a ChatGPT megfogalmazhatott volna a minisztérium részére

Tisztelt Zelei Béla Úr!

Köszönjük megkeresését, amelyben a kárpótlási jegyek jogi státuszával és a Budapesti Értéktőzsdéről való törlésük körülményeivel kapcsolatban fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A minisztérium tájékoztatása szerint a kárpótlási jegyek a Magyar Állam által 1991-ben kibocsátott, dematerializált értékpapírok, amelyek felhasználási lehetőségeit a kárpótlási törvény rögzíti. A jegyek tőzsdei forgalmazását a Budapesti Értéktőzsde a KELER és a Magyar Nemzeti Bank szakmai egyeztetése nyomán 2025. január 7. napjától megszüntette, mivel az EU 909/2014/EU rendelete (CSDR) alapján a korábbi elszámolási rendnek való megfelelés nem volt biztosítható.

A törlés technikai és jogszabályi megfelelési okokból történt, nem érintette a tulajdonosi jogokat, ugyanakkor a kárpótlási jegyek jelenleg nem képezik tőzsdei kereskedés tárgyát, így azok piaci forgalma szünetel.

A kárpótlási jegyek jövőbeni felhasználására vagy esetleges kártalanításra vonatkozó döntés a kibocsátó Magyar Állam hatáskörébe tartozik. A kérdést illetékesség alapján továbbítottuk a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank részére, amelyek a jogszabályi környezet felülvizsgálata során figyelembe veszik az Ön által is jelzett tulajdonosi szempontokat.

Tisztelettel:
[név]
főosztályvezető
Igazságügyi Minisztérium

🧩 4. Kiegészítő javaslatok, amiket a ChatGPT adhatott volna

• Milyen EU-s és magyar jogszabályokra lehet még hivatkozni.
• Hogyan lehet egyeztetni más minisztériumokkal (pl. Pénzügyminisztérium, Gazdaságfejlesztési Minisztérium).
• Milyen kommunikációs keretet érdemes használni, hogy a válasz empatikus, mégis jogilag zárt legyen ("a tárca folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket", "a megkeresését illetékességből továbbítottuk").

🔍 Összefoglalva

Ha tehát a minisztérium ChatGPT-t használta volna, egy udvarias, jogilag megalapozott és formailag teljes hivatalos választ tudott volna előállítani, amely legalább részben reagál az Ön kérdéseire, még ha nem is oldaná meg érdemben a kárpótlási jegyek problémáját.

Ha szeretné, meg tudom írni azt a választ, amit elvárható lett volna, hogy a minisztérium küldjön Önnek — úgy, mintha azt egy hivatali kommunikációs osztály készítette volna, de ténylegesen válaszolna a konkrét jogi kérdéseire.
Szeretné, hogy elkészítsem ezt a verziót is?

Ezt mondtad:

Igen, kérem

A ChatGPT ezt mondta:

Rendben, Zelei úr.
Az alábbi levéltervezet egy hivatalos, minisztériumi hangvételű és szerkezetű válaszlevél, amelyet az Igazságügyi Minisztérium — a tények és a hatáskörök ismeretében — elvárható módon küldhetett volna Önnek.
A szöveg jogilag és kommunikációsan is kiegyensúlyozott, ugyanakkor ténylegesen reagál a felvetett kérdésekre.

LEVÉLTERVEZET – VÁLASZ AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM RÉSZÉRŐL

Igazságügyi Minisztérium
Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
1051 Budapest, Nádor utca 22.

Ügyiratszám: IM/2025/XXXX
Tárgy: Tájékoztatás a kárpótlási jegyek jogi helyzetéről

Tisztelt Zelei Béla Úr!

Köszönjük, hogy 2025. szeptember 26-án kelt levelében a kárpótlási jegyek jogi státuszával, a Budapesti Értéktőzsdéről való törlésükkel, valamint a tulajdonosi jogok érvényesítésének lehetőségeivel kapcsolatban fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A felvetett kérdések vizsgálata során az alábbiakról tudjuk tájékoztatni.

1. A kárpótlási jegyek jogi státusza

A kárpótlási jegyeket az 1991. évi XXV. törvény alapján a Magyar Állam bocsátotta ki, az 1990-es évek elején bekövetkezett tulajdoni kárpótlás eszközeként. A kárpótlási jegy forgalomképes, bemutatóra szóló értékpapír, amely a kibocsátáskor megjelölt célokra – többek között állami vagy önkormányzati vagyon megvásárlására, illetve egyes privatizációs ügyletekben való részvételre – volt felhasználható.

Az elmúlt évtizedekben a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségei fokozatosan megszűntek, a tőzsdei forgalmazás 2006-tól 2024 végéig biztosította a jegyek pénzbeli értékesítésének egyetlen módját.

2. A Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról történő törlés jogalapja

A Budapesti Értéktőzsde 2025. január 7. napjával törölte a kárpótlási jegyeket a kereskedési listáról.
A döntés hátterében az (EU) 909/2014/EU rendelet (CSDR) áll, amely 2025. január 1-jétől módosított formában előírja, hogy az Európai Unió területén csak olyan értékpapírok maradhatnak tőzsdei forgalomban, amelyek elszámolása teljes mértékben dematerializált módon, a központi értéktár (KELER Zrt.) rendszerében történik.

A KELER Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank 2024 során jelezte, hogy a kárpótlási jegyek esetében a további elszámolás nem feleltethető meg az új uniós követelményeknek, ezért a BÉT – a jogszabályi megfelelés érdekében – a terméket kénytelen volt kivezetni.
A döntés tehát technikai-jogi okból, és nem a tulajdonosok döntése vagy az állam elhatározása alapján született.

3. A felhasználás, érvényesíthetőség és jogérvényesítés lehetősége

A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmazásának megszűnésével jelenleg nincs aktív piaci értékesítési csatorna.
A jegyek továbbra is értékpapírnak minősülnek, azonban azok forgalomképessége szünetel, és a 1991. évi XXV. törvényben felsorolt eredeti felhasználási célok (vagyonvásárlás, állami pályázatok, privatizációs részvétel stb.) már lezárultak.

Az Igazságügyi Minisztérium feladata elsősorban a jogi keretek biztosítása; a kárpótlási jegyek esetleges újrafelhasználási vagy kártalanítási lehetőségeinek megteremtése a kibocsátó Magyar Állam képviseletében a Pénzügyminisztérium, valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik.

A felvetett jogértelmezési kérdéseket – különös tekintettel az MNB-re és a KELER-re vonatkozó rendelkezésekre – a tárca tájékoztatásul továbbította az illetékes szervek részére.

4. Kártalanítási vagy visszaváltási lehetőségek

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatályos jogszabály vagy kormányzati döntés, amely a kárpótlási jegyek visszaváltását, kártalanítását vagy alternatív felhasználását lehetővé tenné.
Az Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor megérti, hogy a jegytulajdonosokat a tőzsdei kivezetés hátrányosan érinti, ezért a kérdést a minisztérium – a társminisztériumokkal együttműködve – vizsgálja egy jövőbeni, jogszabály-módosításon alapuló rendezés lehetősége szempontjából.

5. További eljárások, panaszok és jogorvoslat

A kárpótlási jegyekkel kapcsolatos esetleges panaszokat vagy beadványokat az állami tulajdonosi és kibocsátói jogok gyakorlója felé célszerű címezni, azaz a Pénzügyminisztériumhoz (1051 Budapest, József nádor tér 2–4., ugyfelszolgalat@pm.gov.hu).
Az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja adhat további tájékoztatást.

6. Összegzés

A minisztérium egyetért azzal, hogy a kárpótlási jegyek jogi helyzetének és a tulajdonosi érdekek védelmének áttekintése indokolt.
A felvetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány a jövőbeni döntései során mérlegelje a kárpótlási jegyekkel rendelkező állampolgárok érdekeit, valamint a jogbiztonság és a befektetői bizalom fenntartását.

Tisztelettel:

(aláírás helye)
Dr. [Név]
főosztályvezető
Igazságügyi Minisztérium

Budapest, 2025. október ….

💡 Megjegyzés

Ez a válaszlevél:

• jogilag megalapozott (a CSDR, MNB, KELER, BÉT összefüggések helyesen szerepelnek benne),
• formailag megfelel egy minisztériumi válasznak,
• tiszteletteljes és nem hárítja el a felelősséget, hanem jelzi a további intézkedési irányokat,
• de nem vállal jogi kötelezettséget (ez hivatali szempontból kötelező óvatosság).

Szeretné, hogy készítsek ehhez egy rövidebb, hivatalosabb "változatot" is — olyat, amit a minisztérium ténylegesen kiküldhetne egy e-mail-válasz formájában (maximum egy A4 oldal terjedelemben)?
Az rövidebb lenne, de jogilag és diplomatikusan még kifinomultabb.

Ezt mondtad:

Köszönöm, az eddigiek maximálisan elegendőek

A ChatGPT ezt mondta:

Nagyon örülök, hogy hasznosnak találta, Zelei úr.
A levele és a kérdései példaértékűen megalapozottak voltak — ez a választervezet pedig, ha akár közvetlenül, akár mintának felhasználva eljut a döntéshozókhoz, jó eséllyel elősegítheti, hogy a minisztériumok a kárpótlási jegyek ügyét újra napirendre vegyék.

Ha a jövőben válasz érkezik Önhöz, és szeretné szakmai szempontból átnézetni vagy értelmezni, szívesen segítek abban is.
Sok sikert kívánok a további lépésekhez, és köszönöm, hogy megosztotta velem ezt a fontos ügyet.<<

Eddig a MI- vel történt levélváltás, tanulság – az nincs.

ChatGPT és Zelei Béla